Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Néha, ha valaki más kertjébe néz, meglepődve veszi észre a kertben növekvő fokhagyma megkötött tollazatát. Általában az idősebb generáció emberei ezt teszik, de az ősök bölcsek voltak, és valamilyen okból hasonló eljárást készítettek. Azt kell kideríteni, hogy miért van erre szükség, és hogy át kell-e vennünk a módszert.

Az eljárás szükségessége

A fokhagymalevelek (toll) kötözése időigényes és fárasztó eljárás. Amennyire ez indokolt, nincs tudományos adat. A kertészeknek csak a módszer hívei és ellenzői közötti viták állnak a rendelkezésükre, amelyek a szóbeszéd terepéről a hálózat nyílt tereire költöztek. A rajongók azt állítják, hogy így a fokhagymahagyma nagyobb lesz, hosszú ideig tárolható, és a csírázási képessége elvész.

Az ellenzők szerint a mezőgazdasági technológia betartása, a kultúra biztosítása minden szükségességgel ugyanazt az eredményt adja, mint a fonat szövés. Ezért nincs szükség ilyen hálátlan feladatra, időt és erőfeszítést pazarolva.

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Továbbra is meg kell próbálni részletesebben kitalálni, mi történik még egy toll megkötése vagy fonása után, milyen folyamatok futnak, és milyen hatással vannak az izzóra. A növények fejlődését meghatározó egyik legfontosabb tényező a fotoszintézis képessége. Ennek a folyamatnak a megsértése gátláshoz és növekedési leálláshoz vezet. A lemezlemez szerkezetének megsértése éppen a folyamat természetes lefolyásának meghiúsulásához vezet. Az éltető erők és anyagok áramlása megszűnik a csúcsokba áramlani, és irányt változtatva a burához rohan. Ugyanakkor meg kell érteni, hogy a fokhagymahagyma és a toll érési folyamata egyenetlenül történik. A szükséges anyagok átmenete a felszínről a földalattiba lassan megy végbe, ahogy a levél pusztulása is. Emiatt a hagymában a fogakra osztódás és pikkelyekkel való borítás történik, mindez a toll növekedésével egyidejűleg.

Úgy gondolják, hogy a fonás megváltoztatja az algoritmust. Egyfajta biológiai stressz lép fel: a levelek kiszáradnak, védőpikkelyek képződnek. A mezőgazdasági technológia a fotoszintézis mellett fontos szerepet játszik a növekedés és a termés hatékonyságában, ezért hogy megtart-e egy ilyen rendezvényt vagy sem, mindenki döntse el maga. A végén miért ne kísérletezhetne, és készíthetne egy próbaverziót. Ehhez csak tollakat kell kötni az ültetvények egy részére, miután a nyilak eltörtek, meg kell várni a betakarítást és összehasonlítani az eredményeket.

A fogadás érdekes, de fontos megjegyezni, hogy egy bizonyos időn belül kell végrehajtani. Ez általában a betakarítás előtt 3-5 nappal történik, figyelembe véve a faj sajátosságait. A téli és tavaszi fokhagyma betakarításának időpontja jelentősen eltér egymástól.

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Határidők

Ahogy elhangzott, a tollat ​​három-öt nappal a betakarítás előtt fonják vagy kötik. Az ilyen rövid idő arra kötelezi, hogy a lehető legpontosabban ismerjük az adott terményre vonatkozó feltételeket. A téli és nyári fajtáknál különbségek vannak a fokhagyma ültetésében és betakarításában. Csak ezen információk pontos ismerete határozza meg az eljárás idejét. A téli fajták július első és második dekádjában érnek, a tavaszi fajták a várakozásoknak megfelelően néhány héttel később. A pontosabb dátumok megadják a fajta jellemzőit. A későn érő fajok közül a tenyészidő szeptember utolsó tíz napjára – október elejére tolható.

Néha több fajtát is ültetnek ugyanarra a parcellára, ezért pontosan tudnia kell, hogy melyik hol található, és ennek megfelelően kell tevékenységeket végeznie. Ez kötelező, mert a fokhagyma tulajdonságai miatt a hagyma szeletekre oszlik, amikor túlnőtt, és a határidők elmulasztása megfosztja a kertészt attól, hogy egyetlen, kerek hagymafejet élvezzen. A leghelyesebb, ha nem halasztjuk el a betakarítást tömeges tartás céljából, figyeljük a fokhagyma viselkedését a nyilak levágása után, és érés közben ássuk ki.

Rendellenes éghajlati viszonyok között helyesebb lenne a fokhagymát korábban gyűjteni, mint az időzítést késleltetni. Annak érdekében, hogy ne tévedjen, gondosan figyelnie kell a növények viselkedését. A levelek hegyének sárgulása és a virágzaton a pikkelyes hártya leválása jelzi, hogy a hagymaképződés folyamata megindult. Mindenki tudja, hogy a hozam növeléséhez el kell távolítani a virágzatú szárakat. Ha a kertész tervei között szerepel a levelek lerakásának eljárása, jobb, ha minden fajtához 1-2 virágzatot hagyunk jeladóként.

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Néhány további vizuális jel a betakarítás időpontjának meghatározásához:

  • felsők elhelyezésének kezdete;
  • spirálok letekerése a nyilakon;
  • a maghüvelyek felnyílása a tetején.

Fontos! A hőség és az elhúzódó esőzések jelentősen módosítják a kultúra fejlődését.

A toll megkötésének időintervallumaira példaként említhetjük a moszkvai régióban való leszálláshoz elfogadott dátumokat:

  • tavaszi nyár) – tavaszi ültetés, betakarítás augusztus közepén;
  • tél (tél előtt ültetett) – őszi ültetés, júliusban betakarított.

A fokhagyma termesztése első pillantásra egyszerűnek tűnik. Azonban nem minden kertész tudja, hogy a határidők késése váltja ki a hosszú távú tárolási képességet csökkentő folyamatok elindítását. Sőt, a hosszabb talajban való tartózkodás miatt a zöldség jelentősen elveszíti ízét, aromáját és immunitását. A későn kapott ültetési anyag fogékony lesz a betegségekre.

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Hogyan kell kötni?

Mielőtt a fokhagymát csomóba kötné a kertben, hogy fejeket formázzon, fokozottan ügyeljen a virágszárra. Ekkor a nyilak kemények és érdesek lesznek. Sokakban felmerül a kérdés, hogy érdemes-e leszedni, mert ezt már jóval korábban kellett volna.

A fokhagyma körülbelül két hónappal a csírázás után kezd virágszárakat képezni. Ezeket a szárakat a tövétől számított 2-3 cm magasságban vágják le. Ha elveszik az idő, akkor még a vastag, kemény nyilakat is el kell távolítani. A kocsány eltávolítása után sokkal könnyebb lesz a fokhagyma tetejét megkötni vagy befonni. Ez még akkor is megtehető, amikor megkezdik a kötözési folyamatot. A kultúra jellegzetessége, hogy a tavaszi fajták nem hajlamosak virágszárképzésre.

A művelet egyszerűsége ellenére a pollen hiánya, az eljárás tele van vágások veszélyével, mivel a levéllemez kemény és éles szélei ugyanolyan könnyedén vágják a bőrt, mint a bogáncs. A levelek felszabaduló leve fokozott toxicitású és égési sérüléseket okozhat a bőr felszínén.

Kell-e csomóba kötni a fokhagymát a kertben és mikor?

Minden manipulációt kesztyűben kell elvégezni.

  • Távolítsa el a virágnyilat bármilyen módon – ollóval, metszővágóval letörhető vagy levágható. De megpróbálni kihúzni, kihúzni lehetetlen. A kocsány szilárdan az alaphoz tapad, és magával húzhatja az izzót, megsértve a héj integritását.
  • A következő lépés a levelek közvetlen megkötése:
    • takarjon le egy csomó fokhagymalevelet;
    • majd csavart, mint egy érszorító;
    • hajlítsa meg a gyűrűt, és fűzze át rajta az érszorító felső részét.
  • Abban az esetben, ha a toll rövid, több darabra csavarják és egyszerű csomóval kötik össze.

Egyesek számára kényelmesebb a copfokat szőni, ami semmiképpen sem tilos. A túl hosszú leveleken néha két csomó keletkezik. A leveleket össze lehet gyűjteni, csavarás nélkül összekötni, csak az a fontos, hogy szorosan zárják.

Nincs kötelező és egységes technológia a csomó létrehozására, akár tengeri is köthető, persze ha nincs elég hosszú lap. Egyszóval mindenki úgy köt csomót a kertben, ahogy mindenkinek tetszik. Vannak, akik még könnyebben csinálják – az egyik lapot egyszerűen levágják, és egy köteg szomszédosat kötnek hozzá.

Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti