A betakarítási veszteségek fő eredménye a mezőgazdasági termelés nyereségének csökkentése, függetlenül a termesztett növénytől. Ez a helyzet minden bizonnyal több tényező hatására és a termelési ciklus során is létrejöhet, például kártevők megjelenése vagy hirtelen éghajlatváltozás esetén.
Van azonban egy szakasz, amelyben a legtöbb esetben előre láthatóak és elkerülhetők a veszteségek: a végső szakaszban, vagyis a betakarítás során, amit annyi erőfeszítéssel, befektetéssel és tervezéssel elültettek.
De végül is van-e mód a betakarítási veszteségekkel kapcsolatos veszteségek kiszámítására és ennek jelentős csökkentésére? Ezzel foglalkozunk ebben a cikkben.
Tekintse meg speciális cikkünket a gépesített betakarításról!
Miért fontos tudni, hogyan kell kiszámítani a termelési veszteségeket?
A termelési veszteségek pontos becslésének ismerete rendkívül fontos készség, és néha megkímélheti a gazdálkodókat a nagy veszteségektől.
Azok a tényezők, amelyek ezt a feladatot elengedhetetlenné teszik, a következők:
- Költségvetés: a veszteség megértése segít a kis-, közepes és nagytermelőknek megérteni saját pénzforgalmukat;
- Tárolás: a betakarítás végső mennyiségének becslésének ismeretében meg lehet tervezni és garantálni a termék jó tárolását, különösen a szemek esetében;
- Terjesztés: ha ismert, hogy mekkora lesz a termelés, a termelő le tudja zárni az értékesítést és szétosztja a betakarított terméket anélkül, hogy „lyukak” keletkeznének;
- Marketing: a veszteségek számítása is garantálja a valós számokat, hogy a szezon végén mit lehet kínálni a vásárlóknak, vagyis sokkal pontosabb lesz a marketing.
A termelőnek figyelmesnek kell lennie a betakarításkor. A termésveszteség általában ebben a szakaszban jelentkezik.
Idővel és gyakorlattal a betakarítási veszteség becslése egyre könnyebbé és egyszerűbbé válik. Azonban még azok is hozzáférhetnek a számokhoz, akik nem szoktak ilyen számításokat végezni, néhány alapvető tipp segítségével, amelyeket a továbbiakban látni fogunk.
Mi okozhat terméskiesést?
Általánosságban elmondható, hogy a betakarítási veszteségeket két kategóriába sorolhatjuk: elsődleges és másodlagos. Megértünk róla többet?
elsődleges tényezők
A termelési veszteségek fő okai a következők:
- Mechanikai veszteségek: a termék nem megfelelő kezelése a betakarítás időpontja között;
- Környezeti tényezők: ebben az esetben például hőmérsékletről és páratartalomról beszélünk;
- Mikroorganizmusok: A mikrobiális hatás a betakarítás idején károsodást okozhat, mivel baktériumokat és gombákat okoz az ültetvényben, ami elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztést érinti.
másodlagos tényezők
A háttérben a terméskiesés okai között szerepel:
- A betakarítás nem megfelelően történt (sikertelen módszer);
- Problémák a gépekkel és berendezésekkel;
- Nagyon hosszú várakozási idő a betakarításra;
- Nem megfelelő tárolás.
Hogyan lehet pontosan kiszámítani a betakarítási veszteségeket?
A veszteségek helyes kiszámításához szem előtt kell tartani, hogy minden termelés egyedi, vagyis a becslési módszerek gabonafélék és egyéb termékek, például gyümölcsök és zöldségek esetében eltérőek lesznek.
Az egyik legnagyobb gond a betakarítási veszteségek elkerülése érdekében a berendezés állapotának elemzése.
Valójában egy másik szempont, amelyet figyelembe kell venni, hogy ezeknek a veszteségeknek a többsége a berendezésekkel, például a betakarítógépekkel kapcsolatos problémák miatt következik be. Ezért a becslést a következőképpen kell elkészíteni:
- A kombájn elhaladása után helyezzen el egy keretet a talajra, amely tartalmazza a gépi vágóasztal pontos szélességét és legalább két négyzetméter hosszát (mintavételnek elegendő);
- Ezt követően a le nem takarított szemeket a lehatárolt területen össze kell gyűjteni;
- Ezután válassza ki az igényeinek legmegfelelőbb módszert, amely lehet az ilyen szemek lemérése és az átlagos tömeg becslése, vagy akár mérőedény és beosztásos mérleg használata.
Kezelői képzés
A berendezésekkel kapcsolatos problémák mellett be kell fektetni a betakarítógép-kezelők képzésébe is, hogy a lehető legjobban láthassák el feladataikat.
Mint minden ember által működtetett folyamatnál, előfordulhatnak hibák. De ezek bekövetkezésének kockázata kisebb lesz, ha a munkavállaló jól képzett.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy már több olyan alkalmazás is elérhető a piacon, amelyek képesek a számítást teljesen digitálisan elvégezni a termelő felé, csak a betakarításkor rögzített információkkal.
Általában az ilyen alkalmazások által használt számítás ugyanaz (vagy manuálisan történik), egy egyszerű három szabály alapján, ahol:
Tegyük fel, hogy a lehatárolt területen 10 gramm kukorica gyűlt össze, tehát 10 gramm = 0,010 kg. Így:
- 0,010 kg – 2m2
- X kg – 10.000 m2 (vagy egy hektár)
- x = (0 010 x 10 000) / 2
- x = 50 kg (hektáronkénti veszteség)
Melyek az elviselhető számok a betakarítási veszteségek tekintetében?
Mint korábban említettük, minden produkciónak meglesz a maga elviselhető veszteségszintje. A főbb példák között említhetjük:
- Kukorica: legfeljebb 90 kg, ami másfél zsáknak felel meg, hektáronként;
- Szójabab: ültetvény hektáronként körülbelül 60 kg;
- Búza: 60 kg hektáronként.
Az Embrapa (Brazil Mezőgazdasági Kutatótársaság) honlapján közzétett adatok szerint nemzetközi értékekről van szó, amelyek paraméterként szolgálnak a Brazíliában végzett betakarításhoz.
A betakarítási veszteségek szinte elkerülhetetlenek, az elvégzett termesztéstől függően. De ezeket elfogadható szinten kell tartani.
Sajnos a hivatal arra is figyelmeztet, hogy a legtöbb esetben fennáll annak a veszélye, hogy ezek a számok könnyen elérik a jelzett dupláját.
Mit kell tenni a veszteségek csökkentése érdekében?
Ha a termésvesztesége nagyobb a jelzettnél, ne aggódjon.
Végül is ezek jelentősen csökkenthetők az ok pontos diagnosztizálásával és a folyamat során alkalmazott optimalizáló eszközök használatával. Ebben az értelemben fektessen be:
- Szivárgás ellenőrzése: ellenőrizze, hogy nincs-e szivárgás a használt betakarítógépben. Keressen lyukakat és repedéseket olyan területeken, mint például az adagoló, az elevátor, a szeparátorfedél és a gabonatartály;
- A betakarítógép lassítása: a nagy sebességek ezeket a veszteségeket okozhatják a szemeknek a gép hátulján keresztül történő kidobása révén. Ezért az ideális az, ha fokozatosan csökkentjük a gyorsulást, ellenőrizve, hogy vannak-e jelentős változások a számokban;
- Tudás: a veszteségek elkerülésének másik módja a gyártás szakaszainak ismerete. Az eredmény a megfelelő időben végzett betakarítás, azaz se nem túl korán, se nem túl későn;
- Kártevő ellenőrzés: rovarok, gombák és még a gyomok is terméskiesést okozhatnak. Ezért összpontosítson azokra a folyamatokra, amelyek elkerülhetők, vagy végső megoldásként megszabadulhatnak tőlük, mielőtt veszteséget okozna a termelés végső szakaszában.
A betakarítási veszteségek egyik oka a betakarítógépek sebessége.
Ne feledje, hogy bár a veszteségek egy százaléka várható (és viszonylag normális) minden betakarításnál, ez minimális lehet, ami kevesebb kárt jelent a termelőnek a folyamat végén.
Következtetés
Amint azt ebben a cikkben említettük, ezek a veszteségek tagadhatatlanul minden betakarításkor jelentkeznek. De lehetséges csökkenteni őket. A videónézze meg, hogyan lehet nyomon követni a szójabab betakarítását:
Forrás: Soy Radar Technology.
Ezzel a bejegyzéssel fontos tippeket szeretnénk bemutatni a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében.
Ebben az értelemben kiegészítő olvasási tippünk a cukornád betakarítási veszteségének csökkentése. Jó olvasást és a következő cikkig!!
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti