Miért nem áll fel a borjú ellés után?

Születés után, és néha egy későbbi időszakban a gazda észreveheti, hogy a borjú nem áll fel. Ez a helyzet az ellés során felmerülő lehetséges problémákat vagy az újszülött egészségügyi patológiáit jelzi. Fontolja meg a borjak izomgyengeségének okait, valamint a beteg állat megsegítésének módjait.

Borjú ellés után

Mikor kell a borjúnak felállnia szülés után?

Normálisnak tekinthető, ha a megszületett borjú rövid ideig – legfeljebb 15-20 percig – az anya közelében fekszik. De ha a baba később nem kel fel, ez gyengeségét jelzi. A statisztikák szerint az újszülött borjak körülbelül 3%-a az ellést követő első órákban, további 3%-a pedig élete első hónapjában. Ha az állat nem áll fel, segítségre van szüksége. Fontolja meg ennek az állapotnak a lehetséges okait.

A gyengeség okai

Számos tényező befolyásolja a borjú egészségét, de állapota nagyobb mértékben attól függ, hogy a méhen belüli fejlődés megfelelően történt-e. Ha egy vemhes tehén nem részesült megfelelő gondozásban, és különösen nem megfelelő táplálkozásban, ez a magzatban is megmutatkozik.

A tápanyagok vagy vitaminok hiánya oda vezet, hogy a fejlődő borjú az anya szervezetéből veszi azt, amire a teljes fejlődéséhez szüksége van. Ha ez nem elég, a különféle patológiák kockázata magas. A tápanyagok és oxigén akut hiánya a vérben magzati hipoxiához vezet, és ez tele van az izomtömeg növekedésének lelassulásával. Ez az újszülött borjak gyengeségének fő oka.

Az oxigénéhezés nem mindig jár együtt a tehén alultápláltságával a vemhesség alatt. Gyakran más okok is hozzájárulnak ehhez az állapothoz:

  1. Elléskor a köldökzsinór csavarodása, összehúzódása. Különösen veszélyes ebben a helyzetben a szülés elhúzódó folyamata.
  2. Gyulladásos folyamatok a méhben a terhesség alatt (a méhlepényben a vérkeringés megsértése következik be, ennek eredményeként a magzat kevés oxigént kap).

A szülés során valamennyi borjú bizonyos mértékig hipoxián megy keresztül. Éppen ezért időre van szükségük, hogy magukhoz térjenek, és belélegezzék a levegő első részét a tüdőbe. Ez nem könnyű a csecsemőknek, de az egészséges egyének maguk is megbirkóznak vele. A többinek segítségre lesz szüksége.

Magzati hipoxia

Segítség egy újszülött borjúnak

Közvetlenül azután, hogy a borjú teste elhagyja a szülőcsatornát, a gazda segítsen neki az első lélegzetvételben. Fontolja meg, milyen intézkedéseket kell tenni:

  1. Fogja meg az újszülöttet a hátsó végtagjainál (a medence területén), és emelje fel. Ez lehetővé teszi a légutak számára, hogy kitisztítsák a nyálkahártyát.
  2. Tisztítsa meg a szájat és az orrot a nyálkától.
  3. Nyomja meg az orrát, húzza ki az állat nyelvét, serkentve a titok felszabadulását a légutakból.
  4. A vérkeringés serkentéséhez hideg vizet kell önteni az occipitalis régióra.
  5. Ha a fenti intézkedések hatástalanok, akkor gyógyszereket használnak, például a Respirotot, ez a gyógyszer emulzió formájában kerül forgalomba. 5 ml készítményt kell beadni az arcba vagy a borjú orrjáratába.
  6. Ha minden más nem segít, atropint vagy adrenalint adnak be a légzésfunkció sürgős serkentésére.
  7. Végezzen mesterséges lélegeztetést úgy, hogy tartsa az állat száját és egyik orrlyukát.

Figyelem! Ilyen helyzetben rendkívül fontos a szakember segítsége. Vegye igénybe támogatását a munkavégzés kezdeti szakaszában. Folytassa az újraélesztést, amíg meg nem érkezik.

Ha a babát sikerült megmenteni, akkor vehette az első levegőt, a jövőben figyelni kell, mert valószínű, hogy még egy hónapot sem fog élni. Az elléskor vagy a magzati fejlődés során hipoxián átesett borjak túlélési aránya nagyon alacsony.

A magzati hipoxia tünetei

Ha a borjú legyengülten született, de önállóan lélegzik, az átvitt hipoxiát a következő jelekből ismerheti fel:

  1. Az állat körülbelül egy óráig vagy tovább nem áll fel.
  2. Szívóreflexe kicsi vagy nincs.
  3. A légzés gyakori, felületes.
  4. A nyálkahártya sápadt, néha cianotikus.
  5. Alacsony hőmérséklet.
  6. Szinte semmi reakció a külső ingerekre.
  7. A szívverés lassú.

A hipoxia jele - a borjú nem kel fel

A hipoxia jele – a borjú nem kel fel

Az ilyen tüneteket mutató borjak fokozott odafigyelést és gondozást igényelnek. Fontolja meg, mi vezet az újszülöttek ilyen állapotához az ellés után.

A borjú egészségét befolyásoló tényezők

Közvetve már említettük, hogy az újszülöttek gyengeségének fő oka a tehén vemhesség alatti alultápláltsága. De vannak más tényezők is, amelyek befolyásolják a fiatal állatok egészségét életük első hónapjában:

  1. Későn kezdődő tehén.
  2. Idő előtti kolosztrumivás.
  3. Kolosztrum adása egy beteg tehéntől, például tőgygyulladásban szenved.
  4. Hirtelen étrendi változtatások.
  5. Fagyott füvön legel.
  6. Rossz minőségű táplálék etetése.
  7. Az etetés gyakoriságának be nem tartása, többlet takarmány.
  8. Higiénéstelen körülmények az istállóban.

Mindezek a tényezők hatással vannak a borjak egészségére életük első heteiben. Különösen veszélyesek az ellés során hipoxián átesett állatokra, mivel szervezetük nagyon legyengült.

Hirtelen lábelégtelenség

Egy külsőleg egészséges, megnövekedett borjú nem tud felállni. Az ilyen patológia sürgős diagnózist és segítséget igényel a beteg egyén számára. A hirtelen lábelégtelenség okai különbözőek:

  1. Patás sérülések.
  2. Az idegrendszer rendellenességei és patológiái.
  3. Nyomelemek vagy vitaminok hiányával járó betegségek.

Végtagsérülések

Ha a borjú talpra esik, nem emelkedik fel, nem fekszik, nem próbál felkelni, de hátulsó végtagjait maga mögött húzza, akkor mindenekelőtt a traumatikus tényezőt kell kizárni. Vizsgálja meg a patákat, hogy nincs-e elmozdulás, becsípődés, gennyedés. Ügyeljen a lábak izomzatának tónusára.

A központi idegrendszer zavarai

Ha nincs sérülés, akkor a központi idegrendszeri rendellenességek gyanúja merül fel. Ebben az esetben a következő tünetek jelentkeznek:

  • Csökkent izomtónus.
  • A tanulók nem reagálnak a fényre, vagy reakciójuk nagyon gyenge.
  • Az állat álmosnak tűnik.
  • A fizikai aktivitás teljes hiánya.

Figyelem! Az állatorvosnak ilyen tünetekkel kell diagnosztizálnia, mivel ebben az esetben súlyos patológiák vannak – gerincvelő-sérülések, különféle daganatok, vérzések, az állat túlmelegedése.

betegség

Ha nincs jele az idegrendszer károsodásának, akkor a lábelégtelenség egyéb okait is figyelembe kell venni – a beriberi által okozott betegségeket:

fehér izom betegség

fehér izom betegség

  1. Angolkór.
  2. Fehér izom betegség.
  3. Golyva betegség.
  4. Táplálkozási dystrophia.

Mindezek a betegségek a vitaminok vagy nyomelemek hiányának hátterében fordulnak elő.

Angolkór. D-vitamin hiányával alakul ki a szervezetben. A diagnózist megkönnyítő további tünetek az étvágy romlása, a gerinc és a végtagok csontjainak deformitása.

fehér izom betegség. Tokoferol és szelén hiányában figyelhető meg. Erre a betegségre a vázizmok károsodása mellett egyéb tünetek is jellemzőek – duzzanat, szív megnagyobbodás, tüdőpangás.

golyva betegség. A jódhiány hátterében fordul elő. Jellemző jelek – a pajzsmirigy növekedése, a koponya csontjainak deformációja, a végtagok, letargia, a szemek kitüremkedése, alacsony testhőmérséklet.

Táplálkozási dystrophia. A betegség táplálékhiány miatt alakul ki, az állat lefogy, nagyon elgyengül és abbahagyja a felkelést. Egyéb tünetek közé tartozik a hajhullás, a székletürítési problémák és a kimerültség.

Figyelem! Ezen betegségek mindegyikét sürgősen kezelni kell, különben az állat elpusztulhat. Ezekben az esetekben lehetetlen állatorvosi ellátás nélkül megtenni.

Ha a borjú nem tud felállni, vagy ellés után lábra esik, akkor hipoxián esett át. A felnõtt állatok is bizonyos esetekben abbahagyják a felemelkedést, ami nagy valószínûséggel traumával vagy a központi rendszer zavaraival függ össze. Ennek az állapotnak egy másik oka a beriberi hátterében kialakuló betegségek.

Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti