Takarmány élesztő

Különbséget tegyen az élesztő ritka, páratlan és kovászos módszerei között. A legegyszerűbb elkészíteni a biztonságos módszer. 100 kg száraztáphoz 0,5-1 kg préselt sütőélesztőt kell venni, 5 liter meleg vízben fel kell hígítani. 150-200 liter 30-40 ° C hőmérsékletű meleg vizet öntünk a tartályba, híg élesztőt adunk hozzá, és keverés közben száraz élelmiszert öntünk. A masszát 0,5 óránként alaposan összekeverjük. 6-9 óra elteltével az étel használatra kész. Ha kevesebbet kell főznie, arányosan csökkentse az összes összetevő mennyiségét.

A gabonában lévő cukrot befogadva az élesztősejtek gyorsan szaporodnak, és jelentős mennyiségű fehérje és vitamin felhalmozódását biztosítják. Ezenkívül az amidok és a nem teljes értékű takarmányfehérjék biológiailag teljes, könnyen emészthető és asszimilálható fehérjékké alakulnak.

Az élesztő növeli a takarmány biológiai értékét, javítja a tápanyag hozzáférhetőségét, jótékony hatással van a sertések egészségére, étvágyára, növekedési ütemére, élhetőségére, takarmányhasznosítására és szaporodási funkciójára.

A sertéseket fokozatosan – 5-6 napon belül – hozzá kell szoktatni az élesztőtakarmány evéséhez. A malacokat 5-60%-ban, a fiatal hízóállatokat 25-30%-ban, a felnőtt állatokat 30-40%-ban etetik a koncentrátumok tömegére vonatkoztatva.

Mi az előnyben részesített módszer a takarmány takarmányozáshoz?

A kérdés megválaszolásához mérlegelnie kell az egyes módszerek előnyeit és hátrányait.

Száraztáppal etetve könnyebben gépesíthető az elosztása, az etetőkben lévő takarmány nem romlik és nem savanyodik el sokáig, viszont a be- és kirakodás során megnő a veszteségeik, nő a helyiségekben a porosodás és a légszennyezettség.

A nedves takarmány etetése jelentősen csökkenti annak veszteségét, de a benne lévő magas víztartalom és ennek következtében a sertéseknél a kiürült vizelet mennyiségének növekedése miatt a helyiségben megnő a páratartalom és a bakteriális szennyezettség, a takarmány gyorsan megsavanyodik.
A folyékony takarmányok elősegítik a gyomornedv hígítását és gyengítését, fokozzák az anyagcserét, és a fehérje elpazarolódik. A folyékony élelmiszer gyorsan áthalad a gyomor-bél traktuson, ezért nem emésztődik és szívódik fel megfelelően. A folyékony takarmány rontja a hús és a zsír minőségét.

Magas takarmánynedvesség esetén a sertések vastagabb adagokat keresnek, felfogják a folyékony takarmányt, egy része visszakerül az etetőkbe. Emiatt a takarmány 20-30%-a bennük marad zselészerű formában, és erősen szennyezett.

1:1 takarmány-víz arány mellett a takarmánykeverék nedvességtartalma 57%, 1:2 – 71%, 1:3 – 78%, 1:4 – 82%.

A hízósertések átlagos napi gyarapodásának értéke közvetlenül függ a takarmány állagától. Ha a hízósertések első felében 80%-os nedvességtartalmú keverékeket adnak, naponta 30 g növekedés vész el fejenként; 85% – 70 g keverék nedvességtartalma esetén 90% – 110-130 g növekedés a 75% nedvességtartalmú takarmányt kapó sertéseknél. A végső hizlalási időszakban az átlagos napi gyarapodás elvesztése eléri a 150-220 g-ot.

A 15% vagy annál kisebb szárazanyag-tartalmú folyékony cefrék nem alkalmasak hízósertésekre, mivel korlátozzák a szükséges tápanyagbevitelt. A 40-130 kg-os sertések hizlalásakor a legalább 25-30% szárazanyagot tartalmazó takarmányt kell normálisnak tekinteni. A takarmánykeverékek legjobb nedvességtartalma a 70-75% tartományban van, míg az állatok túlzott vízfogyasztása kizárt. A takarmánykeverékek ilyen nedvességtartalmát 1:2-1:2,5 takarmány-víz arány mellett lehet elérni.

A takarmány gépesített elosztásához szárazon vagy nedvesen, sűrűn keverve kell etetni.

A vemhes és szoptató kocáknak, tenyésztő kocáknak körülbelül 80% nedvességtartalmú folyékony takarmány adása javasolt (takarmány:víz arány 1:3). Ha folyékony takarmányt kapnak a királynők, nő a vemhesség száma, a tejtermelés, az elválasztásra szánt malacok fészkének súlya és az utódok biztonsága.

A folyadékkal táplált cseresüldők jobb szaporodási szerveket fejlesztenek ki, és nagyobb termékenységre hajlamosak, mint a szárazon táplált kocasüldők.

Hasznos megjegyezni, hogy az év őszi-téli időszakában a sertések takarmányát forró vízzel meg kell nedvesíteni. A víz hőmérsékletét a nedvesedéstől a takarmány etetőkben való elosztásáig eltelt idő határozza meg. Ha ezeket a műveleteket gyorsan, egymás után (egy személyes mellékparcellában) hajtják végre, akkor a víz hőmérséklete 60 ° C lehet; ha a nedvesítést a takarmánykonyhában végzik, majd a takarmányt traktorral, autóval vagy vagonnal szállítják a gazdaságba, akkor azt 75-80 °C hőmérsékletű vízzel kell feltölteni. a takarmány evéskor a sertés testhőmérséklete körülbelül 40 °C. Amikor a takarmányt hideg vízzel (a vízellátásból) megnedvesítjük, a gyomorban fel kell melegednie az állat testének hőmérsékletére. , csak ezután kezdődik meg az emésztése. És az állat által az étrendben kapott tápanyagok egy részét a takarmány melegítésére fordítják.

Szinte minden ételt, különösen a gabonát, ajánlott etetés előtt őrölni. A takarmánykeverékekből származó tápanyagok asszimilációja a sertések szervezetében nagymértékben függ a koncentrátumok őrlésének mértékétől.

RџСўРё gabonaőrlés az emészthetetlen ligninhéj elpusztul, az emésztőnedvek tápanyagokhoz való hozzáférése megnövekszik, a takarmány rágása is könnyebbé válik. A zúzott gabonát jobban összekeverjük az étrend egyéb összetevőivel. A sertések ilyen gabonával történő etetésekor az összes tápanyag emészthetősége 14-39%-kal, az átlagos napi gyarapodás pedig 140-170 grammal nő.

Ezért a gabonatakarmányt csak zúzott formában szabad etetni a sertésekkel. Mennyire jobb a gabonát őrölni?

Az őrlés mértéke szerint megkülönböztetünk durva (szemcseméret 1,8-3 mm), közepes (1-1,8 mm) és finom őrlést (0,2-1 mm). A takarmány szemcseméretének csökkenésével nő az emészthetőség és a tápanyagok felszívódása a szemekből. A teljes kiőrlésű kukoricát például a sertés 74,4%-ban emészti fel, durva őrléssel 88,4, közepesen 93,8, finomra 94,9%-kal. És mivel az állatok finom őrléssel több tápanyagot vesznek fel azonos mennyiségű takarmányból, a sertések növekedése is megnő. A sertéstakarmányokban kerülni kell a nagy mennyiségű, 0,2 mm-nél kisebb porszemcséket. Ez a takarmányveszteség növekedéséhez, a tápanyagok rossz felszívódásához vezet a takarmány emésztőrendszeren való gyors áthaladása miatt, a növekedési ütem csökkenéséhez és a sertések gyomorfekélyéhez.

Az őrlés mértéke a takarmány típusától is függ. A puha zabszem legfeljebb 1 mm szemcseméretűre őrölhető, mivel a sertések durvára őrölve 4-12%-kal rosszabbul használják fel. A búza őrlésekor jobb, ha közepes őrlést használunk. Túl finom őrléssel nem rágják meg, ragacsos, pépes masszává alakul a szájüregben és elveszti az ízét, durva állapotban pedig rosszul emésztődik. Az aprított kukoricát nem ajánlott 7 napnál tovább tárolni. A magas zsírtartalom miatt a hosszú távú tárolás során avas lesz, megromlik, kellemetlen szagot kap, emésztési zavarokhoz vezethet.

Zúzott gabonatakarmány 15% feletti nedvességtartalommal sütemények és önmelegedő.

Szopogós sertéseknél a gabona finom őrlése a legelfogadhatóbb, az elválasztott és hízó fiatal állatoknál közepes.

A süteményekből és ételekből származó fehérje jobb asszimilációja érdekében finom őrlésig zúzzák, mielőtt bekerülnének az étrendbe. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy zúzott formában sem bírják a hosszú távú tárolást.