A paradicsomformázás vagy – ahogy a technikát gyakran nevezik a nép – a csipegetés a legfontosabb mezőgazdasági technika, amely nélkül szinte lehetetlen jó termést termeszteni. Csak bizonyos szuperkorai paradicsomfajták nélkülözik a csípést.
Még a csávázószerek hiánya is kisebb hatással lehet a terméshozamra, mint a bokor ellenőrizetlen növekedése. De még a mostohavágással sem nélkülözhetjük a fajta jellemzőit, a módszereket, a formálási sémákat és bizonyos szabályokat.
Miért formáljunk bokrot a paradicsomban
A paradicsomfajták nagy része fiziológiásan képes oldalhajtásokat képezni szinte minden sinusban, amelyen viszont újak nőnek. A bokor növekedése és növekedése exponenciálisan történik.
Az ilyen növekedés rövid időn belül zöld tömeggé varázsolja a bokrot. Ha sok virág lehet rajta, akkor a petefészkek valószínűleg nem lesznek sokak. A teljes értékű gyümölcskefék megkötéséhez a növénynek sok tápanyagra és fényre lesz szüksége.
A növénynek nem lesz elég ereje a zöld tömeg egyidejű intenzív növekedéséhez, a gyümölcsök fejlődéséhez és éréséhez. A bokor állapotát jelentősen javító és a termőképességet növelő agrotechnikai technika a formáció. Ez a hajtások számának mesterséges szabályozása, amely kedvező feltételeket teremt a bokor terméséhez.
A paradicsom 2 szárban történő formálásának előnyei és hátrányai
Gyakran két szárat hagynak termőre, amelyek szinte egyenértékűvé válnak, mint egymás tükörképe. Két tőben közepes méretű indetermináns és szinte minden determináns fajta alakulhat ki. Kivételt képeznek a szabványos fajták, amelyek nem adnak oldalhajtást. Ez a formáció lehetővé teszi:
- korai betakarítást kap az első kefékből;
- növelje a gyümölcsfürtök számát a korlátozott növekedésű fajtákban;
- hatékonyan használja az alacsony védőszerkezetek területét.
A hátrányok között:
- minden hajtáshoz harisnyakötő kell;
- a második hajtás növekedési helyén a termés súlya alatt a szárak eltörésének veszélye;
- az árnyékolás a levél kétszeresével növekszik.
Általános szabályok és egy séma a bokor kialakítására két szárban
Mikor kell kezdeni
Két általános módszer létezik két szár egy gyökérrendszerrel történő termesztésére:
- A leggyakoribb módszer az, hogy az első csípést a palánták talajba ültetése után 10-14 nappal végezzük.
A földbe ültetett növények gyorsan akklimatizálódnak, és a palántán lesz az első virágkefe. Megkezdődik a hajtások aktív növekedése. Ha a palántákat későn ültetjük ki, az első ecset már a cserépben megjelenhet, majd a palánták beoltása után azonnal megkezdődik a lépcsõvetés.
Az egészséges mostohagyermeket a levél hónaljában a virágkefe alatt hagyjuk meg, és ugyanúgy gondozzuk, mint a fő szárat. Idővel mindkét szár egyenlővé válik, és új hajtások jelennek meg a levél hónaljában, amelyeket el kell távolítani.
- A második módszer a bokor kialakulása a palántanevelés szakaszában.
Ezt korai csípés módszernek hívják. A palánták tetejét a második valódi levél után csípjük meg, majd az első és a második levél hónaljában egyenértékű hajtások jelennek meg, amelyekből két törzs fejlődik ki. Úgy gondolják, hogy ez a módszer kevésbé károsítja a növényt. Másrészt, korai szakaszban nehéz megjósolni, hogy ezek a hajtások egészségesek és jó minőségűek lesznek-e.
Hogyan mostohafia
Annak érdekében, hogy ne károsítsa a növényt, a csípésmunkát bizonyos szabályok betartásával kell elvégezni:
- A növényeknek száraznak, harmatmentesnek kell lenniük, hogy a fertőzés ne kerüljön nedvességgel a sebekbe. Ebben a tekintetben a növényeket nem etetik a csípés előestéjén.
- A munkát száraz időben, mérsékelt levegő hőmérsékleten végezzük.
- A csípésre a legjobb idő a reggeli órák, amikor a hajtások szaftosabbak és könnyen törnek.
- A hajtás optimális mérete az eltávolításhoz legfeljebb 5 cm. A túlnőtt mostohafiak túlterhelik a növényeket, és eltávolításukkor a szár megsérülhet. Az ilyen hajtásokat késsel kell vágni.
- A mostohanevelés fő módszere a mostohafiú manuális kitörése. Ehhez az ujjaival tartva oldalra veszik, és kis erőfeszítéssel az aljára nyomják. Ha a növény nem hervadt, a mostohafia nagyon könnyen letörik.
- Annak érdekében, hogy egy hajtás eltávolítása után ne nőjön új hajtás a levél hónaljában, letörésekor egy kis csonkot kell hagyni, amely jelzi a növénynek, hogy a hely foglalt.
Figyelem! A betegség jeleit mutató növények az utolsók a mostohagyermekek, minden bokor után fertőtlenítik a kést és a kezet.
A hajtások túlnövekedésének elkerülése érdekében a bokrokat hetente ellenőrizni kell.
Mikor és hogyan kell csípni
A bokor kialakulásának következő lépése a növekedési pont becsípése. Ha a bokrot két szárba formálták, amelyekből az összes hajtást eltávolították, akkor két ilyen pont van.
Egyes, korlátozott növekedésű fajták öntése elhagyható. Mindez a tenyészidő időpontjától, a növény fejlődésétől, termesztési helyétől és az időjárási viszonyoktól függ.
A növekedési pont becsípése elősegíti a növény mozgósítását a terméskötéshez és a gyümölcséréshez. A növekedési pontot nem közvetlenül a virágkefe fölé csípjük, hanem utána 2-3 levelet. Ez javítja a növény fotoszintézisét.
Fontos! A növekedési pont becsípését az utolsó virágzat virágainak kinyílása után végezzük.
A levelek eltávolítása
A mostohagyermekek letörésével párhuzamosan a leveleket a gyümölcskefék alatt eltávolítják. Ugyanakkor minden szárból legfeljebb 2 egészséges levelet távolítanak el. Először a beteg leveleket távolítják el.
A bokor kialakulásának jellemzői 2 szárban
az üvegházban
Az üvegházban gyakran magas paradicsomot ültetnek, mind meghatározóak, mind korlátozott növekedésűek. Formázza őket 1 vagy 2 szárba. A két szár rendezésére szolgáló csípés elve általános. Az ültetésnél figyelembe kell venni, hogy két szárnak a táplálékot és a helyet meg kell duplázni, és külön kell őket felkötni. Annak érdekében, hogy az összes kefének legyen ideje megkötni és beérni a növekedési időszakban, időben meg kell csípnie a növekedési pontot.
A nyílt terepen
Előnyben részesítik az alul- és közepes méretű paradicsomfajtákat. A rövid tenyészidőhöz a maximális terméshozamot kell elérni, így a két-három szár kialakítása hatékony technika. Ugyanakkor a méreten aluli fajtáknál a teteje nem csíp, a közepes méretű fajtáknál pedig a növény állapotától és az időjárási viszonyoktól függően döntenek a csípésről.
Hogyan alakítsunk ki törzset
Ez egy olyan cserjefajta, amely korán (3-4 levél után) fejleszt egy virágfürtöt. Újabb 2-3 lap után megjelenik egy újabb. A következő kefék közötti távolság csökken. Több ecset (2-8) után a növény növekedése véget ér (meghatározza).
Vagyis a növekvő hajtás helyett az utolsó virágecsetet rakják le. Ha eltávolítja az összes hajtást a fő szárról, a növényzet csak ezekkel a kefékkel fog véget érni.
Ugyanakkor egy egészséges, fejlett gyökérrendszerrel rendelkező növény többre is képes. A potenciál növelése érdekében a tenyészidőszak elején meghagyják az első egészséges hajtást, amelyből kinő a második szár. Ugyanazokat a funkciókat látja el, mint a fő. Az ellátás ugyanaz.
- Szuperdeterminált vagy szuperkorai paradicsomban
A termést meghosszabbíthatja, ha nem az alsó mostohafiát hagyja, hanem az utolsót, amely az utolsó ecset alatt található. A többi oldalsó folyamatot eltávolítják. Ez lehetőséget ad a növénynek, hogy 1-2 további virágfürtöt rakjon erre a hajtásra. Egyes szuperkorai fajták (standard) nem igényelnek formálást, mivel gyakorlatilag nem képeznek oldalágakat.
Javaslatok a bokor kialakításához
Annak érdekében, hogy a paradicsombokor maximális megtérülést biztosítson, ki kell választania az adott fajtához és termesztési körülményeihez leginkább megfelelő formációs sémát. Ehhez pontosan tudnia kell, hogy melyik fajtát termeszti, és annak élettani jellemzőit. A csípés időzítésének késleltetése negatívan befolyásolja a termést.
A paradicsomnövények 2 szárban történő kialakítása egy egyszerű mezőgazdasági technika, amely lehetővé teszi a korai termékek jó betakarítását és a kert racionális felhasználását.
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti
