A sertéstelep megnyitásakor helyesen összeállított üzleti tervnek az aktuális piaci követelményeken, a reálbéren, a takarmányköltségen és az értékesített végterméken kell alapulnia. A termelés egyes szakaszainak gondos megtervezése lehetővé teszi, hogy józanul felmérje a vállalkozás jövedelmezőségét, mérlegelje a pénzügyi befektetések hozzávetőleges szintjét.
Fontos! A sertéstelep tipikus üzleti tervének a következő szakaszokat kell tartalmaznia:
- tervezési szakasz;
- marketing terv;
- helyiségek és berendezések;
- pénzügyi terv;
- kockázatértékelés;
- befektetések vonzása.
Tervezési szakasz
A sertéstelep tervezési szakaszában a következő feladatok megoldásáról kell gondoskodni:
- sertésvásárlási csatornák (az állatok közötti családi kötelékek elkerülése érdekében fontos a nagy teljesítményű fajták egészséges egyedeinek beszerzése, lehetőleg különböző beszállítóktól);
- takarmányellátás és készlettervezés (egy 400 egyedes sertéstelep éves átlagos gabonafogyasztása kb. 40 tonna lesz, takarmány-adalékanyagok, premixek, vitaminok, fiatal állatok és vemhes kocák számára speciális takarmányfajták beszerzése is szükséges;
- a szükséges felszerelések listájának meghatározása;
- a termelési ciklus összes szakaszának tervezése.
Marketing terv
A sertéstelepet, mint vállalkozást a magas, 25%-tól kezdődő jövedelmezőség és a folyamatosan magas termékkereslet jellemzi. A kezdő vállalkozónak mindenekelőtt döntenie kell a fő tevékenységről: lehet tenyészmalac tenyésztés vagy vágásra szánt hízósertés. A 100 fős nagygazdaságok kombinálhatják mindkét tevékenységtípust, valamint vágóhidat is szervezhetnek, ha vannak értékesítési csatornák a kész hústermékek számára.
A marketingterv elkészítésekor elemezni kell a versenyrést: más termelők jelenlétét a régióban és a húskészítmények hiányát. Meg kell érteni a kereslet szerkezetét is: a termékeket a végfelhasználókhoz vagy a húsfeldolgozó üzemekhez szállítják.
Egy új telepre az optimális állatlétszám 300-400 sertés, ebből 150 sertés koca, 10 sertés vaddisznó, a többi pedig hízó utólagos értékesítésre. A hízott állatok vagy a továbbnevelésre szánt fiatal állatok értékesíthetők. Ebben az üzleti tervben a sertéstelepnek ezt a modelljét tekintjük a leggyakoribbnak.
A tervezés főbb mutatói:
- a sertés élősúlyának átlagos növekedése napi 600-800 g;
- koca termelékenysége – körülbelül 12 malac;
- hízott sertés havi értékesítése – 60 db;
- átlagos költség élősúlyban – 125 rubel / kg;
- a növekedési ciklus időtartama 7-10 hónap;
- a gazdaság havi jövedelme 650 rubel.
Helyek keresése
A sertéstelep megnyitásához szükséges egy telek kiválasztása a rajta található épületekkel. Az optimális terület 3-4 ezer négyzetméter. A helyszínt úgy kell kialakítani, hogy egy kisegítő gazdaság helyet adjon, és nem lehet a városon belül. A telephelyen legalább 100 tonna kapacitású magtár, szénapadló, disznóól és műhely szükséges.
A sertéstelep megnyitásakor többféle lehetőség közül választhat:
- Telekvásárlás és új kulcsrakész disznóól építése. Mindez jelentős pénzügyi befektetést igényel. Tehát az üzleti tervben a földvásárlás megtervezésekor 1,2-1,5 millió rubel pénzügyi tartalékot kell biztosítani, valamint a sertéstartásra szolgáló helyiségek építésénél, amelyek megfelelnek minden egészségügyi és tűzvédelmi szabványok, 10-14 millió .rubel (a költséget a kész épület 14 négyzetméterenkénti átlagos 12-000 rubel tarifája alapján számítják ki). Új létesítmény építésekor építési engedélyre és projekt jóváhagyásra lesz szükség.
- Sertéstelep bérlése. Megfizethetőbb lehetőség alacsony kezdeti befektetéssel.
- Kész sertéstelep vásárlása. A jó állapotú és megfelelő területű kész tárgy 20-100 millió rubelbe kerül a vevőnek, a gazdaság helyétől, területétől és műszaki felszerelésétől függően.
A sertések elhelyezésére szolgáló helyiségeket az alapvető gondozási és karbantartási szabályoknak megfelelően kell felszerelni. A sertéstartó karámok területét fejenként legalább 3 méter alapján választják ki. A disznóólban a hőmérsékletet 15-20°C-on kell tartani. Hatékony szellőzőrendszert kell felszerelni, amely friss levegőt biztosít és fenntartja a szükséges páratartalmat. Az állatoknak állandó vízhez kell jutniuk.
Figyelem! A vemhes kocáknak napi 20-25 liter vízre van szükségük a megfelelő takarmányozáshoz és tápanyagfelvételhez.
Személyzet toborzás
A sertéstelepek létszáma az állatállomány számától függ. A figyelembe vett 400 fős személyhez 8-9 állandó munkavállalóra lesz szükség:
- állatorvos – 1 személyzeti egység 25 rubel fizetéssel;
- állattenyésztési szakember – 1 teljes munkaidős egység 21 rubel fizetéssel;
- menedzser – 1 teljes munkaidős egység 18 rubel fizetéssel;
- munkások – 2 személyzeti egység 12 rubel fizetéssel;
- sertéstenyésztők – 3 személyzeti egység 15 rubel fizetéssel;
- könyvelő – 1 személyzeti egység 20 rubel fizetéssel vagy havi 000 rubel értékű outsourcing szolgáltatásokkal.
Amikor könyvelőt regisztrál a kiszervezéshez, a teljes béralap havi 141 rubel lesz. Éves alapon 000 millió rubelre lesz szükség a sertéstelep személyzetének fizetésére. Az alkalmazottak számának optimalizálása és a béralap csökkentése érdekében fontolóra veheti olyan berendezések beszerzését, amelyek a lehető legnagyobb mértékben automatizálják a kézi munkát. Mindenekelőtt ide tartoznak a takarmányadagoló berendezések, csoportos itatók, takarmánytartók, karámok tisztítására szolgáló berendezések. Emellett egyes gazdaságokban az állatorvosi és állattenyésztési szakember munkáját személyi hiány miatt ugyanaz a személy végzi.
A vállalkozás pénzügyi terve
A sertéstelep pénzügyi terve tartalmazza az összes fent kiszámított mutatót, és lehetővé teszi a költségek egyértelmű strukturálását, a bruttó és a nettó nyereség meghatározását. A sertéstelep főbb kiadásai havonta a következők:
- béralap – 141 rubel;
- biztosítási levonások – 42 rubel;
- áram, víz és fűtés fizetése – 30 rubel;
- a takarmány költsége és szállítása – 180 rubel (450 állatonként 000 rubel);
- további költségek, amelyek magukban foglalhatják egy állatorvosi műszer, gyógyszerek, üzemanyagok és kenőanyagok vásárlását – 20 rubel;
- összesen – 413 rubel.
A nettó nyereség kiszámításához a következő lépéseket kell végrehajtania:
- bruttó nyereség u650d 000 (bevétel) – 413 (költség) u300d 236 rubel;
- adólevonások (6%) – 14 rubel;
- nettó nyereség u236d 700- 14 u202d 222 rubel.
A számított mutatók mellett a sertéstelep jövedelmezősége 34 százalékos lesz, ami az iparágban meglehetősen magas mutató. Ezt a nyereséget a jól kiépített értékesítési csatornák és a termelési ciklus feltétele mellett érik el. A sertéstelep megtérülése a beruházások volumenétől függ, amihez el kell dönteni, hogy új létesítmény építéséről, bérletéről vagy kész sertéstelep vásárlásáról van-e szó. Példánkban vegyük egy új farm építését egy vidéki területen. A teljes beruházás a következő költségekből áll:
- Telek vásárlása – 1 rubel.
- Kulcsrakész építés – 15 rubel.
A sertéstelep megnyitásával kapcsolatos költségek listájának tartalmaznia kell a vállalkozás bejegyzését, a jóváhagyások és engedélyek megszerzését (100 rubel), a takarmánykészletek kialakítását (000 rubel), a kocák vásárlását (400 rubel). A tőkeköltségekben további forrásokat kell feltüntetni az üzleti tervben nem szereplő kiadásokhoz (000 rubel), a berendezések vásárlásához szükséges pénzeszközöket (500 rubel), valamint a tartalék tőkét 000 rubel összegben. Így 300 milliós beruházással 000 év lesz a megtérülési idő.
A statisztikák szerint az elmúlt 5 évben csökkent az Oroszországba irányuló sertéshús-import. Ez annak köszönhető, hogy fokozatosan növekszik azon helyi gyártók száma, amelyek sikeresen versenyeznek ebben a szegmensben. Ennek ellenére a sertéstenyésztés továbbra is rendkívül jövedelmező ágazat, amely a beruházások megfelelő elosztásával 5-7 éven belül megtérül.
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti