A szőlőbokrok szaporításának számos hatékony módja van – magvak, dugványok, oltás. Ebben a cikkben részletesebben beszélünk a legegyszerűbb módszerről – a szőlő ásásáról és a rétegezésről. Ez egy egyszerű folyamat, ha ismeri az eljárás alapvető szabályait és finomságait, még egy kezdő kertész is megbirkózik vele.
Előnyök és hátrányok
A szőlő szaporításának egyik legegyszerűbb és legelterjedtebb módja a dugványok használata. Ezt a módszert évszázadok óta tesztelték, még a kezdők számára is megfelelő. A technika magas eredményt ad nehezen gyökerező fajták nemesítésénél.
A rétegek gyökeres szárak, amelyeket a szülőbokrok leejtésével és az azt követő elválasztással nyernek. A gyökeresedés során a fiatal növény közvetlenül kapcsolódik az anyabokorhoz, aminek köszönhetően jó táplálékot kap.
Ez serkenti a gyökerek aktív megjelenését és növekedését.
A szőlő rétegezéssel történő szaporításának kétségtelen előnyei vannak:
könnyű kivitelezés – nem igényel speciális készségeket, speciális készségeket és eszközöket;
minimális idő, erőfeszítés és pénz ráfordítása;
a szülőnövény összes fajtajellemzőjének megőrzése;
magas túlélési szint még olyan nehezen gyökerező fajták esetében is, amelyek más szaporítási módszerre nem alkalmasak;
a következő évi betakarítás lehetősége;
a szőlőterület gyors bővülése.
Ezt a technikát gyakran használják olyan faiskolák, amelyek a palánták értékesítéséből profitálnak.
A módszernek azonban vannak hátrányai is:
csak azokra a földterületekre alkalmas, ahol nem voltak a gyökereket érintő betegségek;
a rétegződés kialakulása megköveteli az anyanövény vitalitásának ráfordítását, így az anyabokor nagymértékben kimerül.
Alapfeltételek
Annak érdekében, hogy a szaporodás réteges módja hatékony legyen, és a gyökerek megjelenjenek a szőlő eltemetett töredékein, számos feltételt be kell tartani.
páratartalom
A gyökérképződés fő tényezője a folyamatosan nedves talaj. A nedvesség talajban tartására számos technikát alkalmaznak:
rendszeres bőséges öntözés;
a szaporodási terület mulcsozása tőzeggel, szalmával vagy kaszált fűvel;
a talaj elsötétítése műanyag/fémlapok, pala, karton vagy táblák segítségével.
Táplálás
A tápanyagellátás közvetlenül befolyásolja a gyökérképződés sebességét. Ezért a rétegezést etetni kell. Ebből a célból szerves és ásványi műtrágyákat alkalmaznak a talajra.
Csökkenő mélység
A gyökértömeg aktív növekedése csak sötétben lehetséges. A szőlődugványokat körülbelül 15-20 cm mélységig kell ásni.
Ez minimálisra csökkenti a napfény behatolásának kockázatát, és emellett megfelelő páratartalom-paramétereket tart fenn.
Ha a szőlőt nem ásják elég mélyre, a behatoló fény lelassítja a gyökeresedést. Ebben az esetben a talajt sűrű anyaggal kell lefedni.
Hogyan szaporítsunk különböző rétegezéssel?
A rétegezéssel történő szaporítás módja több lehetőséget kombinál.
Zöld
A zöldrétegezéssel történő szaporítás fő előnye a szőlő jó gyökeresedése és a megnövekedett túlélés. A szaporodáshoz ki kell választani a legerősebb, egészséges, kivételesen jó bokrot. Kívánatos, hogy tágas területen helyezkedjen el.
A szőlőbokor szaporításának előkészítése a tavaszi metszés során kezdődik. Ebben a szakaszban két vagy három zöld hajtást tartanak az alap közelében, amelyeket később a talajba helyeznek.
A legjobb választás az erős, egészséges hajtások, amelyek a lehető legközelebb nőnek a talajhoz.
A munka következő szakasza nyáron történik, amikor a hajtások elérik a 2-2,5 m hosszúságot, de ugyanakkor megtartják rugalmasságukat. Ehhez kövesse néhány egyszerű lépést.
A bokor közelében körülbelül 50 cm mély és széles árkot kell ásni. A falainak átlátszónak kell lenniük.
A vízelvezető az alján van elhelyezve – lehet duzzasztott agyag, kavics vagy törött tégla.
A gödör harmadát kerti talajjal kevert szerves anyag tölti ki. Az aljzat alaposan le van húzva.
A rétegeket óvatosan fektetik le a kapott árokban. Előzetesen el kell távolítaniuk az antennákat, a leveleket és a mostohagyermekeket.
Ezt követően a pályát részben kerti talajjal borítják, alaposan döngölték és méterenként 15 literrel öntözik.
Az összes nedvesség felszívódása után az árkot teljesen beborítja a talaj.
A hajtás földbe helyezett felső részét felemeljük, és puha zsineggel rögzítjük a csapokhoz. A tetején körülbelül 3-4 levelet kell mentenie, míg a növekedési pontnak a talajszint felett kell lennie.
3-4 nap elteltével a permetezett rétegeket öntözik, majd az öntözési eljárást rendszeresen megismétlik a nyári időszakban. Ezt lazítással, talajtakarással és minden gyom eltávolításával kell kísérni.
Augusztus közepétől le kell törni a rétegek tetejét, hogy megállítsuk a leendő palánta légi részének növekedését. Így a tápanyagokat átirányítják a gyökerek építésére.
Szeptember végén – október első dekádjában a rétegeket gondosan kiássák. El kell választani őket az anyanövénytől, földdel ellátott edénybe kell helyezni, majd hűvös, nedves helyre kell tenni.
Április-májusban egy fiatal növényt állandó helyre lehet ültetni.
Örök
Ez a technika magában foglalja a szőlőbokor évelő hüvelyének és fiatal szőlőtőkéjének ültetési anyagként való használatát.
Ebben az esetben a bokor közelében 40-60 cm mélységig árkot készítenek, amelybe trágyát vagy kerti talajjal kevert komposztot helyeznek.
Fiatal palánta előállításához egy hajtást mélyítünk úgy, hogy csak a 3-5 szemű teteje maradjon a talajfelszín felett.
Egy bokor fejének lehajtása
Ez a módszer optimális az ültető bokrok kompakt formázással történő előállításához. Ez egy hatékony módszer. A rétegződés termesztése azonban ebben az esetben az anyanövény erős kimerülésével jár.
Tavasszal, amikor a hajtások 130 cm-re nőnek, 1-2 szemmel le kell rövidíteni őket. Ezt követően a szülőbokrot lecsapolt laza földdel meghintjük. Ősszel a keletkező dombot gondosan kiássák, a fejlett gyökérrendszerrel rendelkező gyökeres hajtásokat gondosan elválasztják és elültetik.
Rövid út
Ez a technika optimális a rövid hajtású szőlőfajták szaporításához. Ezt az eljárást célszerű nyáron elvégezni, ilyenkor az első bogyós termés ősszel szüretelhető.
A munka megkezdése előtt ásson egy 5-10 cm mély lyukat a szülőbokor mellé, és óvatosan nedvesítse meg.
Ezt követően a hajtás egy részét leeresztjük úgy, hogy a teteje körülbelül 10-20 cm-rel legyen a talajfelszín felett. Ezután a lyukat tápanyag-talajkeverékkel beborítjuk és jól összetömörítjük, a tetejére csapot állítunk, a szőlőt megkötözzük.
Levegős
Ez a szőlőszaporítási módszer azon alapul, hogy új gyökereket hoznak létre a régi lignifikált hajtásokon.
A szaporodáshoz a legerősebb hajtást választják ki, az összes levelet eltávolítják róla, a tetejétől 15-25 cm távolságra a kéreg gyűrűs bemetszése 3-5 mm széles.
A bemetszés területét megnedvesített moha borítja, és bármilyen sötét színű fóliával becsomagolja.
Egy idő után fiatal gyökerek nőnek ezen a helyen.
Ősszel a palántákat metszik, konténerekbe helyezik, és télre hűvös helyre teszik.
A folyamatosan pozitív hőmérsékletek beköszöntével új növényeket ásnak ki és helyeznek át a nyílt talajra.
fás
Ez a réteges szaporítási módszer a fiatal hajtások jó alkalmazkodási paramétereit mutatja – ez a kettős táplálkozásnak köszönhető. Mindazonáltal a módszer meglehetősen hosszadalmas, mivel a fiatal rétegek végső elválasztását a szülőbokroktól csak 3 évvel a művelet megkezdése után hajtják végre.
A szülőbokor közelében 50-60 cm mély lyukat ásunk, vízelvezetőt öntünk bele, és az aljzattal kevert szerves trágyát rétegezzük.
A legalsó hajtást óvatosan a talajhoz hajlítjuk, leeresztjük a lyukba úgy, hogy csak a három-négy szemű teteje maradjon a talajfelszín felett.
Már az ezt követő első évben új ágak jelenjenek meg, kedvező körülmények között akár kis termést is adhatnak.
Kínai módszer
Ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt 15-25 palántát kaphat. Általában gyengén gyökerező szőlőfajtákhoz használják.
A tavasz kezdetével a szülőbokorból kiválasztjuk a legerősebb erős hajtásokat, a lehető legközelebb helyezve a talajhoz.
Ezután körülbelül 30 cm mélységű árkokat alakítanak ki, amelyeket hamuzsír-műtrágyával és szuperfoszfáttal kevert komposzttal borítanak.
Ebbe a lyukba egy hajtást helyezünk, és hajtűvel rögzítjük 2-3 helyen.
Ezt követően az árkot gondosan megszórjuk kerti talajjal és alaposan megöntözzük.
Amikor új hajtások nőnek ki a fiatal rügyekből, a földet fel kell tölteni.
A Katavis
Ez a technika nem rétegezéssel, hanem nagy bokrokkal történő szaporodást foglalja magában.
Igény van a felnőtt szőlőültetvények rekonstrukciójára, illetve szükség esetén új helyre költöztetésére.
A munka összetettsége és erőforrás-intenzitása miatt a mai napig nem terjedt el széles körben.
Miután felszedett egy bokrot az átültetésre, árkot ásunk a pillanatnyi növekedési hely és az átültetési hely között. Mélysége és szélessége legalább 50 cm legyen.
Az alján egy kerti szubsztrátummal kevert szerves anyag réteget helyeznek el.
Ezután felvesznek néhány erős hajtást, eltávolítják a szemeket és a leveleket.
Az első hajtást óvatosan hurok formájában meghajlítjuk, bokor alá vezetjük, majd a szülőnövény közelében kivesszük. A második azonnal új helyre kerül.
Mindkét hajtás tetejét levágjuk, legfeljebb 3 termőbimbó maradhat a felszín felett.
A munka végén a leendő bokrot szubsztrátummal meghintjük és megnedvesítjük
A szaporodás árnyalatai, figyelembe véve az időszakot
A réteges reprodukciónak megvannak a maga finomságai, figyelembe véve az évszakot. Tehát, ha az eljárást nyári napokon végzik, akkor csak akkor kezdheti el a munkát, ha a szőlő 230-250 cm-re nő. A középső sávban ez egybeesik július végével – augusztus első felével. A szaporodáshoz a legerősebb, a talajhoz közel növekvő fajtákat választják ki.
Az összes levelet levágják róluk, és egy árokba helyezik, majd megszórják őket szubsztrátummal úgy, hogy csak a teteje maradjon néhány szemmel.
Az őszi rétegképzés során ugyanezt a technikát alkalmazzuk. Az egyetlen különbség az, hogy ebben az időszakban a növénynek nincs szüksége fejtrágyázásra, különösen nitrogénre – ezek gyors zöldtömeg-növekedést okoznak, és a hajtásoknak nincs idejük megerősödni a fagy beállta előtt. Ezenkívül az árkot a réteggel együtt szigetelni kell, ehhez a legjobb, ha legalább 30 cm vastag fenyőágat használunk.
Utógondozás
A szőlőréteg gondozása nem túl nehéz. Alapja az időben történő öntözés, a talaj rendszeres lazítása és a gyomok eltávolítása. Helyes 10 napos öntözést végezni. Minden gyomot gyökerestül kitépünk, amint kialakul. A bokrok közelében lévő földet meglazítják és kiásják.
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti
