Az alkoholellenes kampányban a szőlőültetvények jól ismert barbár fakitermelése miatt egy olyan termék, mint a szőlő, egy ideig szűkössé vált. Manapság ismét sokan igyekszenek termeszteni ezt a növényt, még a hátsó udvarukban is.
A cikkben elmondjuk, hogyan válasszuk ki a megfelelő helyet egy szőlőültetvényhez, melyik fajtát jobb ültetni, milyen módon gyökerezik jobban a kultúra, és hogyan kell gondoskodni otthonról, a talajtól és egyéb körülményektől függően. .
Szőlőfajta kiválasztása
A fajta kiválasztásakor mindenekelőtt azt az igényt kell figyelembe venni, amelyre szőlőt termeszteni fog: a borkészítéshez ezek borfajták lesznek, az asztali fajták segítenek feltölteni a szervezetet a szükséges vitaminkészlettel. Vannak mag nélküli szőlő – ezek közé tartozik a „Kishmish”.
És van még fekete szőlő („Moldova”, „Viking”, „Codryanka” és mások), rózsaszín („Original”, „Lydia” és mások), fehér („Lora”, „Shasla Gailiunas”, „Kesha” és mások). mások). Vegye figyelembe a lakóhely régiójának jellemzőit, valamint a telelő kultúra jellemzőit.
A megfelelő hely a szabadföldi ültetésre
A szőlő szinte minden talajon nő a kertben, csak a kimerült talajokon kívánatos humusz és tápanyag hozzáadása a gödörhöz. Ha a terület árnyékos, válassza ki a megfelelő fajtákat, bár általában a kultúra napsütéses, és ahhoz, hogy édes bogyókat kapjon, az ország napos oldalát kell választania. Sokan úgy ültetnek szőlőt, hogy a szőlő kerítésen vagy pavilonon nőjön, és pergolára ültetik – ez teljesen elfogadható. Ebben az esetben kettős előnyhöz juthat: legyen egy bogyó, és hozzon létre egy „függönyt” a kerítésen vagy árnyékot a pavilonban.
Ha a telken épület található, válassza annak déli oldalát. Ha a hely lejtős, helyezze el a szőlősorokat délről északra.
A sikeres szőlőtermesztéshez azonban nem a megfelelő hely a kulcsa. Ismernie kell a növény termesztésének egyéb technológiai jellemzőit.
Az ültetés módjai
A szőlőt többféleképpen lehet termeszteni. Fontolja meg a legnépszerűbb módszereket.
mag
Bármilyen szőlőmag kicsírázhat, és jó szőlőt kaphat, ha megfelelő körülmények között van – ez a növény agrotechnikai termesztésének elmélete. Ha azonban úgy dönt, hogy magon keresztül kezdi el a szőlőtermesztést, válassza a hibridek magját (bár az ilyen fajták ritkák). Úgy tartják, hogy a hibrid fajták magjai jobban ellenállnak a betegségeknek, és alkalmasak szőlőtermesztésre. Kiváló minőségű vetőmaghoz csak jól érett, barnás árnyalatú (lehetőleg nagy méretű) bogyók alkalmasak.
A kiválasztott gyümölcsökből kiszedjük a magokat, megmossuk és a csontokat nedves vászonruhába vagy gézbe csomagoljuk. Ebben a formában a hűtőszekrénybe helyezzük. Amint repedéseket lát a csontokon, tudd, hogy ez annak a jele, hogy ideje a földbe ültetni. Ehhez készítsen egy fazék homokot és humuszt. Az ültetés után egy cserép szőlőmagot helyezünk el, hogy a napfény átjárja. Ha májusra már kevés a hely a csírák számára, a kifejlett növényeket nagyobb edényekbe ültetik át, és kiviszik a levegőre (erkély, veranda stb.).
A nyílt terepre való átültetés kora ősszel történik.
Dugványok
A szőlő dugványos szaporítása, vagy ahogy az emberek mondják, ágról elég jól ismert, és a kertészeknél is alkalmazható. Ősszel kell cselekednie, miután a bokor összes lombja lehullott: kiválasztják a kívánt szőlőt, levágnak belőle egy 50-60 cm hosszú (átmérő – legfeljebb 1 cm) szárat, hogy 5 legyen. -8 szem. Az ilyen dugványokat hűvös helyiségben, nedves környezetben tárolják: nedves homokban vagy nedves ruhával becsomagolva. Közvetlenül az előkészített ültetési anyag talajba ültetése előtt a dugvány levágott részét speciális oldatba helyezzük a gyökérnövekedés serkentése érdekében.
Amint a gyökerek áttörtek, a dugványokat a földbe ültetik. Most a csíráknak jó öntözésre és meleg (+20 fok feletti) időjárásra van szükségük – ilyen körülmények között a dugványok gyökeret vernek és növekednek, és több évszakban teljes értékű szőlőbokrot képeznek.
Facsemeték
A szőlő palántákkal történő szaporítása a legnépszerűbb módszer a kertészek körében. Ha mindent helyesen csinálunk, akkor szinte száz százalék a garancia arra, hogy egy jó szőlőbokrot kap, amely gyümölcsöt hoz. Sőt, így tavasszal és ősszel is lehet szőlőültetvényeket telepíteni.
Minden művelet ugyanaz, csak az ültetés utáni ősszel, a palántákat szigetelni kell, védve őket a hidegtől. Ennél a módszernél nagy jelentősége van a gödör előkészítésének: ahogy tapasztalt termelők mondják, ez 90%-os sikert biztosít. Íme az alapvető szabályok, amelyeket be kell tartani:
- agyagos talajon adjon hozzá kis tégladarabokat vagy zúzott követ a lyukba;
- ilyen vízelvezetésre nincs szükség homokos vályogon, de az ilyen talajt nem árt nitrogénnel dúsítani;
- homokos talajokhoz készítsen humuszt, a gödröt komposzttal töltheti meg, és szuperfoszfáttal trágyázhatja.
Nos, a palánták kiválasztásakor ügyeljen arra, hogy a gyökerek hossza legalább 10 cm, és a növekedés 4-6 szemből (bimbóból) álljon. Az ültetési anyag nem lehet lomha, érintse meg a gyökereket: rugalmasnak kell lennie – csak ebben az esetben és minden agrotechnikai szabály betartása mellett lehet egészséges bokrokat termeszteni új szőlőből.
Hogyan nő az üvegházban?
A szőlő üvegházban történő termesztése jó eredményt adhat. Általában ennek a növénynek az üvegházhatást okozó körülmények között történő termesztéséhez egy átlátszó polikarbonát komplexet építenek, amely tökéletesen védi a szőlőt a rossz időjárástól, ugyanakkor lehetővé teszi a fürdést a napon. Magát az üvegházban lévő növényt konténerekben vagy közvetlenül a talajban termesztik. Az ültetés idején az üvegházi komplexum hőmérsékletének legalább +10 foknak kell lennie, és a palánták növekedésével fokozatosan emelni kell.
Tehát mire a rügyek napközben kinyílnak, a hőmérőnek legalább +24-et, éjszaka pedig +16-ot kell mutatnia. Gyümölcsök beültetésekor és bogyók érlelésekor +30 megengedett. Az üvegházakban a hőmérséklet szabályozása speciális felszerelés nélkül lehetséges, például ablakok nyitásával és zárásával, kényszerszellőztetéssel.
Erős hőség esetén elegendő speciális sötétítő hálóval letakarni az üvegházat, bármely szaküzletben árusítják.
Ültetési séma és technológia
A szőlőt akkor ültetik a földbe, amikor határozottan biztosak abban, hogy nem lesz több fagy. Sok régióban ez egy határátkelő áprilistól májusig, bár a déli területen október-novemberben is lehet növényeket ültetni. A szibériai területeken ez június második évtizede. A tapasztalt termelőknek azt tanácsoljuk, hogy megbízható beszállítóktól vásároljanak ültetési anyagot. A palántákat fajtától függően 1 méter mély és 0,8 m széles árokba ültetik.
Az árokban megfelelő tápközeget kell kialakítani a palánta számára (ehhez a humuszt trágyával, hamuval és földdel egyenlő arányban keverhetjük), és mindenképpen öntözzük meg az ültetést. Mulcsozható. A sortávolság 1-2 méteren belül lehet – minden a fajta elterjedtségétől függ (vásárláskor érdeklődjön, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a választott fajta).
Vidéken a szőlőt általában támasztékhoz rögzítik, hogy nőjön, ahogy nő.
A növekedéshez szükséges feltételek
A szőlő szerény kultúra, elég sokáig lehet egy helyen termeszteni, de a gondozási szabályokat továbbra is be kell tartani.
Locsolás
Lehet, hogy a szőlőnek elegendő nedvessége van a természetes csapadékból, de ez nem történik meg évről évre, és minden a szőlőültetvény helyétől függ. A kiváló termés, egy nagy, lédús és édes bogyó elérése érdekében gyakran nem nélkülözheti további öntözést.
A növénynek az első évben nedvességre van szüksége a talajban való normális rögzítéshez. Az őszi termesztés az öntözés gondos megközelítését igényli. A felesleges nedvesség tele van a gyökérrendszer rothadásával, ezért jó esőzés esetén nem érdemes további öntözést.
Kiegészítő műtrágyázás
A szőlő a talajból nyeri tápanyagait. A kultúrát leggyakrabban foszforral, nitrogén-kálium műtrágyákkal, vassal, bórral, rézzel, valamint ásványi sókkal és molibdénnel táplálják. A szőlő a szerves anyagokat is jól tolerálja – ésszerű keretek között komposzttal, trágyával vagy tőzegréteggel javíthatja a talajt.
Ez csak az azonos szőlőágak komposztja ebben az esetben nem ajánlott. Ez a műtrágya csak károsíthatja a bokrot: lelassítja növekedését és különféle betegségeket provokálhat.
Ritkítás
A szőlőmetszés a szőlőgondozás fontos része. A bokor sok hajtást képes hozni, és ha nem tisztítják meg időben a felesleges „gyerekektől”, akkor nem lesz elegendő táplálék mindenkinek, nem lesz fejlődés, és idővel a növény elpusztulhat.
Még ha a gyökérrendszer el tudja tartani a sűrűn növekvő szőlőt, akkor egy ilyen bokor hozama minimális lesz, és a bogyók nagyon kicsik. A szőlő növekedése 40-90%-kal megszakad, és teljesen téves, ha azt mondják, minél több hajtás van egy szőlőbokron, annál nagyobb lesz a termés – a mostohafiakat sajnálat nélkül el kell távolítani.
A termés ideje és ideje
Hány évvel a szőlő ültetése után láthatja a régóta várt betakarítást – ez a kérdés talán mindenkit érdekel, aki úgy dönt, hogy elkezdi termeszteni ezt a növényt. Valójában, ha az ültetés és a gondozás során minden agrotechnikai előírást betartanak, a szőlő már az ültetést követő második évben is megkedvelheti a bogyókat, de a harmadik évszaktól kezdve gazdagabb termés érhető el.
A virágok a bokor fejlődésének első évében megjelenhetnek, de el kell pusztítani őket, mert csak kárt okoznak. A palánta nem hoz gyümölcsöt, de a virágzás gyengíti, mert a virágok elkezdik kivonni maguknak a tápanyagokat. A biológusok azt találták, hogy az első betakarítástól a szőlő elpusztulásáig 10-25 év telhet el.
Tekintettel a fajta sajátosságaira és a gondozási szabályok betartására, az időszak a szőlőbokor várható élettartama és termőképessége irányába állítható.
Megfelelő teleltetés
A szőlő megfelelő teleltetése azt jelenti, hogy jó alapot teremtünk a következő betakarításhoz. Az őszi metszés után a szőlő sebeit réz-szulfáttal kezeljük (3%-os oldatot készítünk). Ha nulla fok alatti fagyok várhatók, már kívánatos menedéket kialakítani a szőlő számára. A bokrokat a hidegtől és a fagytól polietilénnel, fenyőágakkal, szintetikus szövetekkel védhetjük. Takarhatjuk szalmával is.
Ne feledje, hogy nem kell sietni ezzel a dologgal: ha túl korán takarja be a szőlőt, gomba alakulhat ki, vagy a szeme köpni kezd.
Betegségek és kártevők
A szőlőt olyan kártevők támadhatják meg, mint a telhetetlen darazsak, szarvas és kullancsok (filc). Veszélyes a szőlőlevéltetű, amely kiszívja a gyümölcsleveket a gyökérrendszerből, ezáltal teljesen elpusztítja a bokrot. A betegségek közül a szőlő „felszedheti” a rubeolát, a fekete foltot, a fehér vagy szürke rothadást, a bakteriális rákot és más betegségeket. Az időben történő megelőzés – a talajművelés és maguk a növények segítenek megmenteni a szőlőt és a jövőbeni betakarítást. A szőlő egyébként fejlődésének különböző szakaszaiban „megbetegedhet”. Például a már érett fürtök elpusztulnak az antracnózistól és a fekete folttól.
Úgy tartják, hogy a déli régiókban termesztett szőlő érzékenyebb a fertőzésekre és betegségekre. A díszszőlő termesztésének jellemzői A díszszőlő másik elnevezése a lányos szőlő. Virágainak önbeporzása miatt nevezik így. Az Orosz Föderáció területén a szűz (ötlevelű) fajtát inkább ültetik: fagyálló és bármilyen talajon elfogadott.
A fajta további előnyei között szerepel a következő:
- vonzereje az egész szezonban;
- gyors növekedés a magasságban (2-3 m évente);
- képes egyfajta vastag „függönyt” képezni;
- ellenáll a hidegnek;
- élőhelyére nem igényes, egyformán jól gyökerezik és fejlődik…
