Ahhoz, hogy a saját telkén jó, gazdag szőlőtermést érjen el, nem elég csak egy növényt ültetni és gondozni. Egy meglévő fajtát dugványokkal kell szaporítania. Persze a faiskolában mindig lehet venni kinőtt palántát, de drága, a fajtával pedig nem lehet tippelni. A dugványok önálló elkészítése és csíráztatása pedig sokkal könnyebb.
Hogyan készítsük el és tároljuk a dugványokat?
A szőlő dugványos szaporítása a kertészek körében a leggyakoribb módszer. A dugványok a vadon élő szőlő azon ritka képességén alapulnak, hogy teljesen felépüljenek egyetlen hajtás után. A kezdő kertészek számára a szőlő dugványokból történő szaporítása bonyolult módszernek tűnik, de a megfelelő megközelítéssel a folyamat meglehetősen egyszerű. Ha keményen próbálkozik, és tanulmányozza a tapasztalt kertészek tanácsait, első alkalommal jó eredményt érhet el. És 2-3 év elteltével arasson be gazdag termést a fiatal bokrokról. A fő feltétel a chibouk megfelelő előkészítése és tárolása. Tavasszal és ősszel lehet szőlőt vágni, de az ősz előnyösebb. Megfelelő téli tárolással a dugványok (chubuki) tavaszra készen állnak az ültetésre, és a nyár folyamán megerősödnek, és jól bírják az első telet.
Az őszi dugványok alkalmasabbak a középső sávra, ahol télen a hőmérséklet -20 alá esik, és a szőlőt le kell takarni télre. Délen tavasszal is lehet szőlőt ültetni fiatal vágott zöld hajtások felhasználásával.
A dugványok előkészítésének időpontja az éghajlati viszonyoktól függően változik – a lényeg az, hogy időben érkezzenek a fagyok előtt. Érdemes a levelek lehullása után kezdeni, amikor a szőlő beérett és tápanyagot nyert az egész télre. A középső sávban augusztus-szeptemberben, délen pedig még később lehet elkezdeni a szőlővágást. Az ősszel betakarított és a talajba ültetésre megfelelően előkészített dugványok a következő évben termést hozhatnak.
Tavasszal és nyáron (június-július) a jól termő bokor szőlőjéből dugványokat lehet vágni, és hegyes szögben a talajba ültetni. Ezt a virágzás kezdete előtt meg kell tenni. A körülbelül 30 cm hosszú zöld dugványokat több órára vízbe helyezzük. Ültetés előtt az alsó leveleket eltávolítjuk, és a földbe ültetjük egy állandó helyre. A leszállási helyet naponta kell öntözni. Télre pedig ügyeljen arra, hogy jól fedje le. Ezzel a vágási módszerrel az első betakarítás 4-5 évre szól.
A nyáron levágott zöld dugványokat téli tárolásra előkészíthetjük, és tavasszal kiültethetjük, ekkor már kész palánták lesznek, és gyorsabban kezdenek termést hozni.
Anyag előkészítés
Otthon nagyon egyszerű a dugványok előkészítése tárolásra és tavaszi ültetésre a talajba. Ehhez az őszi szőlőmetszéshez válasszon olyan jó bokrok dugványait, amelyek gazdag terméssel rendelkeznek. A dugványok helyes megválasztása a szaporodás sikerének és a bőséges termésnek a kulcsa.
A Chubukit olyan szőlőből vágják, amelynek átmérője nem haladja meg a 6 mm-t. Úgy gondolják, hogy a vastagabb dugványok nem fognak gyökeret verni.
A dugványokhoz csak érett szőlőt használnak; a chubuk hajlításkor megreped. A kéregnek egyenletes színűnek kell lennie, világostól sötétbarnáig, foltok nélkül.
A szőlő legyen egészséges, vágva zöld. A Chubukinak károsodás és különféle betegségek és gombás fertőzések jelei nélkül kell megjelennie. Javasoljuk, hogy a szőlőt a gyümölcstermő ágakról szedje le, így a gyökeresedési eredmények magasabbak lesznek. Vágja le a dugványokat az ág középső részéből.
Vágja le a dugványokat legalább 70 cm hosszúra, mindegyiken 3-8 élő szem legyen. Egyes kertészek inkább egy méternél hosszabb dugványokat vágnak le; tárolás után le kell vágniuk a korhadt részeket. A vágást ferdén végezze el, távolítsa el a lombozat maradványait, a formálatlan hajtásokat és a mostohagyermekeket. Válasszon egyenletesebb szőlőrészeket a chibouk számára, kényelmesebb tárolni és gyökerezni.
Ha nem akarja azonnal gyökeresíteni a chiboukokat, akkor az előkészített dugványokat puha kötéllel kell megkötni, 10-12 darabos kötegbe gyűjteni és tárolásra hagyni. A chibouk-ot hűvös helyen kell tárolni (+5-nél nem magasabb hőmérsékleten). Leggyakrabban az üreseket pincében vagy alagsorban tárolják. Egy csomó dugványt nedves földdel vagy homokkal ellátott tartályba helyeznek, és tárolásra hagyják. A déli régiókban a csöveket néha közvetlenül a helyszínen tárolják. Ásnak egy árkot vagy csak egy lyukat, körülbelül fél méter mélyen. Az alját megszórjuk homokkal, a munkadarabokat óvatosan lefektetjük és megszórjuk földdel. Felülről fűrészporral vagy levelekkel is szigetelik, szükségszerűen fóliával borítva. A dugványokat a hűtőszekrény ajtajában is tárolhatja. A Chubukit körülbelül egy napig vízben áztatják, majd szorosan polietilénbe csomagolják és tárolásra hagyják. Így kényelmes a chibouk tárolása kis mennyiségben.
Egyes kertészek javasolják a dugványok fertőtlenítését tárolás előtt. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az üres részeket réz-szulfát vagy kálium-permanganát oldatban tartják. Csak ezután lehet csokorba gyűjteni és raktárba küldeni.
Amikor a dugványokat pincében vagy hűtőszekrényben tárolja, feltétlenül ellenőrizze azok állapotát. A páratartalmat és a hőmérsékletet ellenőrizni kell. A rügyek megfagyhatnak vagy kiszáradhatnak, akkor a dugványok gyökereztetése nem fog működni. És ha túl meleg, a rügyek virágozni kezdenek, tavasszal lehetetlen ilyen dugványokat ültetni, nem gyökereznek meg és nem halnak meg.
A nyersdarabok tárolási helyének kiválasztásakor vegye figyelembe a tárolási feltételeket, és azt a tényt, hogy január-februárban ki kell őket húzni, és a palánták növekedni fognak.
Gyökerezési módszerek
A gyökeres dugványok az éghajlati viszonyoktól függően január végén – február elején kezdődnek. A folyamatot körülbelül 2 hónappal az ültetés előtt kell elkezdeni, amikor a talaj felmelegszik +10-re. A gyökeresedés előtt a dugványokat fel kell ébreszteni és ellenőrizni kell. A dugványokat egy ideig szobahőmérsékleten hagyjuk. Ezután mindegyik chubukot mindkét végéről 2-3 cm távolságra levágjuk. Ha a vágás zöld és lécseppek jelennek meg rajta, akkor a dugvány él és alkalmas a gyökereztetésre. Ha a vágás barna, és nincs nyoma a lé alakulásának, a vágás elhalt és használhatatlan. Ha a vágás hossza megengedi, további 5-7 cm-t vághat. Talán a közepén a menekülés még mindig él. Vannak esetek, amikor a dugványok rothadni kezdenek, majd bemetszés nélkül is vízcseppek láthatók a vágásokon. Az ilyen dugványok nem alkalmasak gyökereztetésre.
A chubuki csíráztatásához otthon, először 2 napig meleg vízben kell áztatnia az élő darabokat, rendszeresen cserélve a vizet. Néha mézet vagy cukrot adnak a vízhez. Ha penészesedés jelei vannak a chiboukon, akkor kálium-permanganátot adhatunk a vízhez. A dugványokat teljesen vízbe kell meríteni, ha ez nem lehetséges, akkor legalább 2/3-ban. Ezt követően a dugványokat gyökeresedést serkentő szerekkel („Kornevin”) tartalmazó oldatba lehet helyezni. Ezzel egyidejűleg 2-3 kis függőleges vágást kell végezni a szőlőn. A betakarított dugványokon 2-3 élő szemnek kell lennie, a felső vágást még a felső vesétől 4-5 cm távolságra kell elvégezni. Az alsó vágás, ha szükséges, ferde vagy kétoldalas lehet, ami növeli a uXNUMXbuXNUMXgyökérképződés területét. Az alsó vágás közvetlenül a vese alatt történik, legfeljebb 1 cm távolságban.
A szőlődugványokat többféleképpen gyökerezheti: töltőanyagban, vízben, sőt habban is. A gyökeresedés és a csírázási folyamat hosszú ideig tart (kb. 6 nap), nem szabad megvárni a gyökerek és a növényzet gyors megjelenését. Az otthoni gyökeresedés fő veszélye a vesék felébredése és a levelek megjelenése a gyökérrendszer kialakulása előtt. Ennek elkerülése érdekében a tapasztalt kertészek azt tanácsolják, hogy a palántákat alulról melegítsék fel, és a rügyeket hűtsék.
Ezt nagyon könnyű elérni, a palántákat az ablakon kell tartani, ahol a fűtési rendszer hője felmelegíti a talajt. Az ablak időnként kinyitható, akkor a vesék nem csíráznak ki idő előtt.
Vízben
Úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja a gyökeresedésnek. Ehhez jobb üvegtartályokat használni, így kényelmesebb lesz követni a gyökérrendszer kialakulásának folyamatát. A víz legyen meleg, körülbelül 22-24 fokos. A Chubukit vízbe merítik, és a lészekréció miatt rendszeresen lemossák a keletkező nyálkahártyáról. Ha a szoba meleg, akkor kissé kinyithatja az ablakot, hogy a chibouk felső rügyei hűljenek.
Tartsa szemmel a vízszintet, szükség esetén töltse fel. Néhány hét múlva kialakul a gyökérrendszer. Amikor a gyökerek hossza eléri az 5-6 cm-t, a palántákat át lehet ültetni a talajba. Ha az időjárási viszonyok megengedik, azonnal leszállhat egy állandó helyre. A dugványok átültetésekor ügyeljen a fiatal gyökerekre, ne törje el és ne sértse meg őket.
Töltőanyagban
A fűrészport leggyakrabban szőlődugványok gyökereztetésére használják. És használhat tőzeget, homokot, dúsított talajt, néha akár egy közönséges nedves ruhát is. Minden töltőanyag fő feltétele a szükséges nedvesség és hő fenntartása a gyökerek kialakulásához. Az előkészített dugványokat 5-7 cm mélységig megnedvesített aljzatba engedik, és néhány hétig meleg és világos helyen hagyják. Ne felejtse el megnedvesíteni a töltőanyagot, hogy megakadályozza a dugványok kiszáradását. A gyökerek megjelenése után a szár átültethető talajos edényekbe. Ültetéskor nem szükséges eltávolítani a töltőanyag maradványait (természetesen, ha nem polietilén vagy szövet).
Ennek a módszernek jelentős hátránya van. A kialakult levelek és hajtások sok nedvességet vesznek fel a töltőanyagból, és fennáll annak a veszélye, hogy a dugványok kiszáradnak. Ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Egyes kertészek azt tanácsolják, hogy a palántákat árnyékba helyezzék, de lehetséges a fiatal hajtások rossz kialakulása. A dugványokat polietilénnel fedheti le, üvegházhatást és magas páratartalmat keltve.
A ruhatáron
Ehhez a módszerhez természetes szövetre, vízre és polietilénre lesz szüksége. Először is el kell készítenie a dugványokat, mint az előző módszereknél. Ezután nedvesítse meg a ruhát, és tekerje be az egyes vágásokat. Csak a chubuk alsó részét tekerje be, ahol a gyökerek kialakulnak. Ezután a dugványokat polietilénnel egy nedves ruhára csomagoljuk. A dugványok teteje nyitva marad.
Az így elkészített dugványokat egy szekrényre vagy bármilyen más magas bútorra helyezzük. Az üres részeket úgy helyezzük el, hogy a napfény a nyitott részre essen, és az anyag hegyei árnyékban maradjanak. 2-3 hét múlva meg kell jelenniük a gyökereknek, és a chibouk készen állnak a talajba ültetésre.
Habon
Ez az egyik legszokatlanabb módja a chibouk csíráztatásának. Ehhez körülbelül 3×3 cm-es hab műanyag négyzetekre és egy víztartóra lesz szükség. A közepén lyukat vágunk a dugványok számára. A dugványok nem eshetnek ki a habdarabokból.
Egy edénybe gyűjtjük a vizet, és belemártjuk a habosított műanyagot a dugványokkal. A tartályt meleg és világos helyen hagyjuk. A vizet rendszeresen cserélni kell. Kívánt esetben adjunk hozzá egy kis mézet vagy cukrot. Körülbelül egy hónap múlva megjelennek a gyökerek, a szár átültethető a talajba.
Növekvő árnyalatok
Csírázás után, amikor a gyökérrendszer kialakult, a gyökerek elérik az 1-2 cm hosszúságot, és megjelentek a rügyekből az első hajtások és több levél, ideje a palántákat palántaládába (az ún. ” palánták számára). Doboz helyett bármilyen megfelelő edényt használhat: eldobható poharakat, vágott műanyag palackokat, amennyiben azok elég nagyok ahhoz, hogy a gyökérrendszer szabadon fejlődjön. Minden vágásnak legalább 10 cm átmérőjű, körülbelül 25 cm mélynek kell lennie.
A palánták tartályának alján feltétlenül öntsön vízelvezetőt. Ezután töltse fel termékeny talaj és homok keverékével. A talajnak lazának kell lennie. A dugványokat 7-10 cm mélyre ültetjük. A palánták termesztésének fő feltétele az erős gyökérrendszer kialakulása. Ehhez ne engedjük a talaj elvizesedését, öntözés lehet…
