A dorper juhok Dél-Afrika forró sivatagaiban honosak. A 20. század első felében siker koronázta a szívós és szerény fajta létrehozására irányuló egyedülálló kísérletet. Most ezek az állatok a földkerekség más kontinensein is népszerűek, még Oroszországban is tenyésztik őket, bár a helyi éghajlat egyáltalán nem hasonlít az afrikaihoz. Mi a figyelemre méltó ezekben az állatokban?
A fajta története
A Dorper egy szokatlan juhfajta, amelyet afrikai tenyésztők gondos munkájával nyertek. Egészen idáig sokáig próbáltak különféle juhokat a helyi klímához igazítani, de minden hiábavaló volt. Még a kitartásukról ismert kövérfarkú fajták sem tudtak alkalmazkodni a forró sivatag viszonyaihoz.
Ezután a tenyésztők úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy vastag gyapjútól mentes, termékeny és szívós fajtát. Ehhez a perzsa feketefejű juh, az angol Dorset Horn és a kövérfarkú juh génállományát használták fel. Az eredmény tetszetős volt – az állatok minden értelemben „sikerültek”. Erős alkatúak, szokatlan megjelenésűek, szőrük rövid és ritka.
1930-ban a Dorper juhfajtát bejegyezték, majd legjobb képviselőit Ausztráliába, majd Európába és az USA-ba küldték. Az állatok olyan jól beváltak, hogy széles körben elfogadják azokat a régiókat, ahol korábban nem lehetett juhot tenyészteni.
Referencia. A Dorper nevet nem véletlenül adták a fajtának, e juhok őseit – a dorset és a perzsa juhokat – tükrözi.
Fajta leírása
A Dorper juhok megjelenése szokatlan, könnyen megkülönböztethetők bármely más fajtától a következő jellemzők alapján:
- Dorper feje és nyakának egy része feketére van festve. Ezt a tulajdonságot a perzsa ősöktől örökítették át az állatokra.
- Ennek a fajtának a szőrzete rövid és ritka. Nem kell vágni. A vedlés során az állatok teljes szőrvonala megváltozik. A végtagokon egyáltalán nincs szőr.
A dorper juhok szarvatlanok, még a szarvak kezdetei sincsenek. A fülkagylók takarosak, kicsik, és a fajtatiszta juhoknál feketére is festettek, mint a fej. A kevésbé gyakori fehér bőrű bárányoknak és kosoknak rózsaszín fülük van.
A fajta jellemzői:
- arányos lehajtott test;
- rövid végtagok;
- ívelt hát;
- a fülkagylók elhelyezkedése vízszintes;
- hiányoznak a bőrredők;
- kos súlya – 90-140 kg, juh – 55-90 kg.
A fajta előnyei
A Dorper fajta juhai gyakorlatilag hulladékmentesek. A jó minőségű húson kívül a gazdák megkapják tőlük a bőrt, amelyből feldolgozás után bútorokat és kiegészítőket – táskákat, kuplungokat, pénztárcákat – készítenek. A fajta további előnyei:
- Korai érettség. Az anyajuhok pubertása korábban, 6 hónapos korban következik be, mint más fajták képviselőinél, de 15-16 hónapos korban párosodhatnak. A kosokat 6 hónapos kortól használják termelőként.
- Termékenység. A dorper anyajuhok évente 2 bárányt hoznak, miközben nem egy bárányt, hanem 2-3 bárányt hoznak. Vagyis száz királynőtől évente 150-220% -kal növelik az állatállományt, és ez nagyon magas szám.
- Kitartás, alkalmazkodóképesség a különböző éghajlatokhoz. Ezeket az állatokat extrém körülmények között tenyésztették, így könnyen tolerálják a meleget, a víz- és táplálékhiányt. Érdekes módon a Dorper juhokat még olyan területeken is lehet tenyészteni, ahol az éghajlat nagyon eltér az afrikaitól, például Oroszországban.
- Helminth rezisztencia. Ezt a tulajdonságot átvitték a génekkel rendelkező állatokra. Ritkán szenvednek parazitáktól, beleértve a bőrön élőket is.
- Képes szegény legelőt enni és ugyanakkor hízni. Ha megfogyatkoznak a legelők, megeszik a lehullott leveleket vagy megrágják a bokrokat, mint a kecskék.
- Az állathús kevés zsírt tartalmaz, nincs kellemetlen szagú, ezért nagyra értékelik, igény van rá.
- Jövedelmezőség. Mivel az afrikai juhokat nem kell nyírni, a gazdáknak sikerül pénzt megtakarítaniuk a fenntartásukon – nem kell pénzt költeni nyírógépek és speciális gépek vásárlására.
- Termelékenység. A hús vágási hozama 55-58%.
- A nőstények teje 10% zsírt tartalmaz. Az ilyen tápértékű anyatejnek köszönhetően a bárányok gyorsan növekednek.
Figyelem! Kutatások szerint a Dorper juhok kalóriájának csaknem 75%-a a testtömeg növelésére szolgál. E mutató szerint az állatok vezető helyet foglalnak el.
Termelékenység
A dorper juhokat magas termelékenységük miatt értékelik. Bár a bárányok 3,5 kg-ot meg nem haladó testsúllyal születnek, átlagos napi gyarapodásuk 500 g. Egy hónap múlva a bárány súlya 20-25 kg, további 30-45 nap múlva pedig a bárány testtömege 40 kg-ra nő.
Figyelem! A vágás utáni húshozam megközelíti az 57%-ot.
Mivel a Dorper nőstények nagyon szaporak, ritkán van 1 bárány ellésük, a gazdaság folyamatosan profitál. További bevételi forrás a bőr és a tej. Ez utóbbiból sajtot, túrót, vajat készítenek, és tiszta formában fogyasztják.
A tartás és takarmányozás jellemzői
Dorper igénytelen a fogva tartás körülményeire. Nyáron az állatok folyamatosan a legelőkön vannak. Télen áthelyezik őket az istállóba.
Gondoskodás
Fontos, hogy megfelelő hőmérsékleti rendszert tartsanak fenn a juhakol belsejében – 7 és 10 Celsius fok között. A gazdák külön rekeszeket szerelnek fel a bárányok számára. Méretüket a következőképpen számítják ki – egy anyajuhnak 2,5 m2, egy báránynak pedig 0,7 m2 szabad terület van kijelölve. A karám ezen részein a hőmérő nem eshet +18 fok alá.
Figyelem! A dorper juhok érzékenyek a nedvességre és a huzatra. A repedéseket le kell zárni, és az ágyneműt gyakran kell cserélni.
A juhok akol az a hely, ahol a juhok idejük nagy részét töltik a hideg idő beköszönte után, ezért gondoskodni kell a jó szellőzésről és világításról. Jó, ha a helyiség ablakos, és ezek területe az alapterület 20-25%-a. Ahol nincsenek ablakok, áramot kell vezetni és fénycsövekkel ellátott lámpákat kell felszerelni.
A juhakol fel van szerelve itatókkal, melyek vályú formájában fából készültek, valamint etetőkkel. Az összes készletet hetente egyszer fertőtlenítik. Az ágyneműt szükség szerint cserélik.
Figyelem! Az állatok egészségének záloga a birkahal tisztasága.
A fajtához tartozó juhok gondozása magában foglalja:
- a megelőző védőoltás elvégzése a terv szerint;
- az állatok féregtelenítése évente kétszer;
- a paták rendszeres ellenőrzése és tisztítása.
Táplálás
Ennek a fajtának a juhai képesek hízni, még ritka növényzetet is fogyasztanak. Nyáron étrendjükben a lágyszárúak (400 faj) vannak túlsúlyban. Ezt a fajtát az állkapocs speciális szerkezete különbözteti meg – az állatok fogai ferdén helyezkednek el, ami lehetővé teszi számukra, hogy a füvet egészen a gyökeréig leharapják. Testük másik jellemzője a hosszú emésztőrendszer. A bél ilyen szerkezetének köszönhetően a juhok a maximális tápanyagot vonják ki a kapott táplálékból.
Ősztől tavaszig a juhok étrendje a következőket tartalmazza:
- széna, mivel ilyenkor nincs friss fű;
- gyökerek;
- gabonafélék (különösen fiatal állatok, valamint vemhes és szoptató anyajuhok számára hasznosak);
- ásványi öntet – nyalás, só.
Figyelem! Bár a Dorper juhok 2 napig is képesek ivás nélkül maradni, a víznek mindig rendelkezésre kell állnia. Minden egyednek 6-8 literje van.
A szaporodás jellemzői
A dorperekre a korai pubertás jellemző. A nőstények első párosítása azonban 14-16 hónapos korban javasolt. Ha a kos korábban betakarja a bárányokat, fennáll annak az esélye, hogy a születő bárányok gyengék és betegesek lesznek.
Ennek a fajtának a hím termelői 20 nőstényt tudnak kiszolgálni. A kos ilyen terhelése normálisnak tekinthető, de a jó forma megőrzése érdekében a termelők fokozott étrendet és teljes körű sétát biztosítanak. A juhok párosítását a nőstény szexuális vadászata során végzik. Jelek határozzák meg:
- az állat elveszíti étvágyát;
- aggódik, bégeti;
- külső nemi szervek duzzanata;
- a bárány készen áll a ketrec fogadására.
A párzás után vemhesség következik be, amely 4,5 hónapig tart. A dorper bárányok ellése egyszerű, mivel a bárányok közepes méretűek – akár 4 kg-ig – születnek. A királynők elválasztásukig gondoskodnak a kölykökről. A születést követő egy órán belül a bárányoknak egy adag kolosztrumot kell kapniuk anyjuktól.
Figyelem! A juhoknak 3-4 hónapig tejjel kell etetniük a bárányokat, hogy egészségesek legyenek és gyorsan hízzanak. A csecsemők elválasztása után a nősténynek erősödnie kell. A következő párosítás 2-3 hónap múlva történik.
A Dorper egy olyan fajta, amely értékes tulajdonságokat kapott őseitől – kitartást, szerénységet, termékenységet és magas termelékenységet. Ezek az állatok a gyapjú hiánya ellenére jó jövedelmet tudnak hozni a gazdaságnak. Csak arra van szükségük, hogy minél több időt töltsenek nyáron a legelőn, télen egy nedvességtől és huzattól védett helyiségben, és vigyázzanak az egészségükre.
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti