A talaj termékenységének biztosítása a mezőgazdasági termelékenység növelésének egyik fő lépése. A műtrágyákkal kapcsolatos magasabb költségek azonban nem mindig jelentik a termelékenység jelentős növekedését.
Hiszen a gazdálkodónak kritériumokra van szüksége ahhoz, hogy tudja a legjobb műtrágyát, a mennyiséget és a kijuttatás helyét. Ezzel lehetséges a költségek csökkentése a modern mezőgazdaság ezen fontos inputjával.
Ebben a cikkben rávilágítunk a talaj termékenységének fontosságára a mezőgazdasági termelés növelése és ennek következtében a termény értékesítése során nagyobb nyereség elérése érdekében.
Mi a talaj termékenysége?
A talaj a mezőgazdaságban a növények támasztéka. Bármennyire is léteznek élelmiszer-előállítási technikák hidroponikus környezetben, a föld még mindig a fő közeg, ahol a növények rostokat, fát, megújuló energiaforrásokat és főleg élelmiszert termelnek.
A talaj termékenysége garantálja a növények növekedéséhez rendelkezésre álló tápanyagok optimális szintjét, így a növények életerősebbek és egészségesebbek, valamint nagyobb ellenállást mutatnak a kártevőkkel szemben.
A növények akkor nőnek és fejlődnek, ha levegő, víz, napfény és termékeny talaj áll rendelkezésükre. Természetesen ezekkel a megfelelő feltételekkel garantálható a jó mezőgazdasági termelés.
A terület egyik legnagyobb szakembere, az agronómus, az Euripedes Malavolta (a témában 45 könyvet és 850 cikket publikált) szerint a termékenység összefügg a talaj azon képességével, hogy tápanyagot biztosítson a növényeknek, ami elengedhetetlen a modern mezőgazdaságban.
Ezért az alábbiakban megértjük, hogyan működik ez a termékenység. Valójában a termékeny talaj tartja fenn a növényeket, tárolja a vizet és szűri a szennyeződést.
A talaj termékenysége és termőképessége szinonimák?
Régebben sokan azt hitték, hogy a növényeknek csak vízre van szükségük a növekedéshez. Számos tanulmány után azonban rájöttek, hogy a víz, az éghajlat, a hőmérséklet és maga a termékenység is elengedhetetlen tényezők a mezőgazdaság magas termelékenységének eléréséhez.
Az öntözőrendszer önmagában nem garantálja a jó mezőgazdasági termelést. Más tényezőktől is függ, például a föld termékenységétől.
Képzeljünk el egy termelőt, aki mindkét mezőgazdasági szezonban termeszt kukoricát egy termékeny területen. Az elsőben minden fent említett kedvező környezet rendelkezésére állt. A második betakarításnál az időjárással akadtak gondok: kevesebb csapadék, emellett alacsony a sugárzás és a hőmérséklet.
A természetes tendencia az, hogy ez a második növény termőképessége alacsonyabb, mivel a növény nem rendelkezett ugyanazokkal a tápanyagokkal, mint az első termelési ciklusban.
Emiatt a termékeny talaj nem mindig lesz termékeny. Szükséges, hogy a környezet egésze a teljes termesztési időszak alatt kedvező legyen. Ez elengedhetetlen a mezőgazdaságban.
Hogyan lehet megtudni a talaj termékenységét
Ahhoz, hogy tudjuk, mely tápanyagok találhatók a talajban, szükséges az ingatlan egyes pontjain mintavételt végezni.
Valójában ezeket a pontokat meghatározott kritériumok alapján kell meghatározni, mint például a domborzat, a terep homogenitása és a lejtő, annak érdekében, hogy az állományok változékonyságát valós módon lehessen ábrázolni.
A mezőgazdasági talaj termékenységi szintjének megállapításához minták gyűjtése szükséges, amelyeket laboratóriumban elemeznek.
A talajgyűjtés történhet néhány egyszerűbb berendezéssel, például csigával, vagy precíziós mezőgazdasági eszközökkel, azaz erre a feladatra speciális szondákkal. A mintagyűjtés mellett lehetőség van a tömörítés és a nedvesség mértékének mérésére is.
A tömörített rétegek csökkentik a termelékenységet, vagyis megakadályozzák, hogy a növények gyökérrendszere nagyobb mélységbe jusson. Az olyan berendezések, mint az altalajozók és boronák, előkészítik a talajt, és a felszíni és felszín alatti rétegeket a mezőgazdasági termelés feltételeivé alakítják.
Nem videó alatt, kövesse az összes lépést annak érdekében, hogy megfelelő mintagyűjtést készítsen a talaj termékenységének értékeléséhez. Fontos óvintézkedések, amelyek garantálják a végeredmény minőségét:
Forrás: Epagri Videók.
A begyűjtés után a mintákat egy laboratóriumba küldik, amely elemzi a termékenységüket. Ezt a műszaki tanulmányt az egyik legjobb mezőgazdasági befektetésnek tekintik, mivel megtakarítást hoz a műtrágyák felhasználásában és növeli a mezőgazdasági termelékenységet.
A talajelemzés költsége 6,00 és 50,00 R$ között változhat, a hektárok számától és a szükséges elemzés típusától függően. A megtermelt haszonhoz képest ez az érték az első vetéseknél könnyen felhígul a mezőgazdasági költségekben.
Általában kétféle elemzést végeznek:
- fizikai elemzés: meghatározza többek között a homok-, iszap- és agyagfrakciók granulometriáját, nedvességtartalmát, porozitását, sűrűségét.
- Kémiai elemzés: meghatározza a talaj savasságát, makro- és mikroelemeit, szervesanyag-tartalmát és alumíniumtelítettségét.
A levélelemzés lehetővé teszi, hogy megtudja, mely tápanyagok vannak jelen a növényekben. Ez a típus azzal a céllal készült, hogy megismerje egyes tápanyagok hiányosságait vagy toxicitását.
Az ingatlan „röntgenfelvétele” birtokában a gazdálkodó megértheti a termékenység változékonyságát, és megkülönböztetheti azokat a területeket, ahol leginkább meszezésre és/vagy műtrágyázásra van szükség.
Talajelemzés kéznél: mi van most?
A szaklaboratórium által végzett talajelemzés eredményeit agronómusnak vagy szakcégnek kell értelmeznie. Ez nem olyan nehéz dolog. Ehhez azonban szakképzett szakember ismerete szükséges, aki megfelelő javaslatokat tesz, hogy garantálja az ültetési terület termékenységét a mezőgazdaságban.
Az első ellenőrizendő elem a savasság jelenléte földön. Ha nagy mennyiségű hidrogén található a mintában, akkor szükséges a korrekció.
A megművelt területek több mint 70%-a magas savtartalmú. A talaj savassága nem kedvez a növények növekedésének, mivel befolyásolja a növények tápanyag-elérhetőségét.
A mészkő kijuttatása az egyik leggyakrabban használt technika a talaj savasságának korrigálására, termőképességének javítására. Fotó: Nova Candelária/RS.
A meszezés egy egyszerű és hatékony technika, melynek célja a kalcium- és magnéziumszint növelése, mészkő használatával, semlegesítve a savasságot. A mészkőnek azonban időre van szüksége a cselekvéshez.
Ezért egyes gyártók a töltőanyag alkalmazását választják, mivel ez egy ásvány, amely gyorsabban rendezi ezt a helyzetet.
Az elemzés során figyelembe kell venni a szerves anyagokat. A szint növelése javítja a talaj termékenységét, elősegíti a tápanyagok fenntartását és a herbicid molekulák mineralizációját.
A műtrágyák mennyisége
A talaj korrigálása és az ültetési területen felhasználandó kultúra meghatározása után a technikus kiszámítja a szükséges műtrágyamennyiséget. A fejlődéshez a növényeknek szükségük van makró e mikrotápanyagok alapvető. A többlet vagy hiány pedig minden művelést megvalósíthatatlanná tehet.
Os makrotápanyagok A növények nagyobb mennyiségben igényelnek: nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium és kén. már a mikrotápanyagok mint a mangán, a kén, a bór kevéssé szükséges.
A Brazíliában termesztett növényekben leggyakrabban használt műtrágyák a következők:
- Nitrogénezett: karbamid, ammónium-nitrát, ammónium-szulfát.
- Kálium: kálium-klorid, kálium-nitrát.
- Foszfátok: szuper egyszeres, szuper hármas, DAP, MAP.
- Szerves: tehéntrágya, baromfi alom, kőpor, szerves komposzt.
Emlékezz a „4C kezelés“, vagyis kiegyensúlyozottan használja a műtrágyákat a megfelelő forrásNál nél jó időben val vel megfelelő adag e jó helyen.
Termékeny talaj esetén a gazdálkodónak nagyobb esélye lesz jó mezőgazdasági termelékenység elérésére.
Következtetés
Ezért, mint ebben a cikkben bemutattuk, a gazdálkodónak nem szabad elhanyagolnia a fent említett termékek felhasználását, még ha a műtrágyák költségei betakarításonként is változnak, mivel dollárárfolyamon kerülnek értékesítésre.
Ezek ugyanis garantálják a talaj termékenységét és a terméshozamot. De ugyanakkor felelősen használva, a környezet megőrzésére gondolva.
Ha már a talajról beszélünk, a mezőgazdaság egyik legnagyobb „ellensége” az erózió. Ebben az értelemben nézze meg, hogyan fordul elő ez a jelenség, és milyen típusai léteznek. Jó olvasást!
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti
