Alig van olyan ember a világon, aki ne tudná, hogyan néz ki egy csirke, mert ezt a madarat sok évezreddel ezelőtt háziasította az ember, és háziasított formában terjedt el az egész bolygón. Az ilyen háziállatok minden értelemben hasznosak az emberiség számára: nemcsak ízletes húsok és egészséges tojások formájában nyújtanak értékes táplálékot, hanem hosszú ideje puha pihék és tollak forrásaként szolgálnak különféle háztartási szükségletekhez. A modern házi csirkék több ezer éves szelekción mentek keresztül, és mára nagyon különböznek vadon élő rokonaiktól. Például gyakorlatilag már nem repülnek, de gyorsabban gyarapodnak és intenzívebben rohannak, és nem félnek a hidegtől.
Leírás
Általánosságban elmondható, hogy nem olyan egyszerű jellemezni a modern házi csirkét – a modern fajták hatalmas változatossága túlságosan heterogénné teszi az ilyen élőlényeket, mivel nincs sok közös vonás. Bármely csirke a biológiai besorolás szempontjából a fácáncsaládba tartozik. Testfelépítése jellemzően madárszerű: a madár két alsó végtagon mozog a talajon, a felsők szárnyakká alakulnak, bár a házi egyedek általában nem, vagy nagyon rosszul repülnek. A szerkezet megkülönböztető jellemzői a kis farok, amely a test megnyúlása, és a csőr. A többi madárhoz hasonlóan a csirkéket is tollak borítják, és egyes szívós fajtáknál puha pehelyréteg is lehet.
A válogatás során rengeteg különféle fajtát tenyésztettek ki, némelyiknek még jól körülhatárolható dekorációs funkciója is van, így számos színválaszték kínálkozik. Leggyakrabban a közönséges háziállatok fehérek, barnásvörösek vagy tarkaak, a hímek általában világosabbak és vonzóbbak, mint a nőstények, de mindkét szabály alól vannak kivételek. A méret és a súly is jelentősen eltér.
Különösen egy felnőtt, a fajtától és az életkörülményektől függően, másfél kilogramm és hét súlyú lehet.
Sok gazda nem tudja, hogy egy tipikus házi csirke élettartama körülbelül 12-16 év lehet. Valójában egyetlen tanyán sem élnek ilyen kor közelében a kórtermek, kivéve, hogy kizárólag dekorációs céllal termesztik őket. Ha a csirke húsfajtákhoz tartozik, akkor általában gyorsan hízik, maximális koraérettség jellemzi, és azonnal levágják, amint az intenzív növekedési időszak véget ér, vagyis a születést követő néhány hónapon belül. A tojásfajták képviselői egy kicsit tovább élnek, amíg tojástermelésük csökkenni kezd. Ezért élettartamuk általában körülbelül 3 év, utána le is vágják őket.
Történelem
A baromfitenyésztés a mezőgazdaság olyan ősi ága, hogy ma még a tudósok sem tudják egyértelműen, hol és hogyan jelent meg először. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a házi csirkék elsősorban vadon élő banking csirkékből származnak, amelyek szülőföldje Délkelet-Ázsia, de nincs kizárva más vadon élő fajok keveréke sem. Charles Darwin úgy gondolta, hogy a csirkéket először i.e. 2 körül háziasították Indiában, de az újabb kutatások szerint ez sokkal korábban, ie 3-ban vagy akár 8-ban is megtörténhetett. A korábbi dátumok általában keletibb régiókhoz kötődnek, például ugyanahhoz a Délkelet-Ázsiához vagy Kínához. Nehéz pontosan megmondani, hogyan terjedtek el az ilyen háziasított élőlények az ókori világban, de ismert, hogy a házi csirkék győzelmes menetelése a bolygó körül nagyon régen kezdődött.
Tehát a Tutanhamon sírjában lévő rajzokon ezek a madarak már jelen vannak, és mégis csaknem 3,5 ezer évre becsülik az életkorukat. Valamivel kevesebb, mint 3 ezer évvel ezelőtt ilyen háziállatokat már tenyésztettek a modern Etiópia területén.
A csirkét jól ismerték az ókori görögök, úgy vélik, hogy velük kezdődött az ilyen élőlények terjedése Európa-szerte. A Közel-Keleten ez korszakunk elején már rendkívül népszerű és keresett hazai kultúra volt, amit a Biblia is többször megerősít. Figyelembe véve, hogy a modern világ nagyrészt az óvilág szokásait követi, akár Európában, akár Ázsiában, nem meglepő, hogy a házi csirkék legalább évszázadok óta jelen vannak bármely kontinensen.
Fajták
Figyelembe véve, hogy a házi csirke teljesen más szempontból hasznos lehet, világossá válik, hogy az emberiség miért tenyésztette ki ennyi fajtáját ennek a madárnak. A fajták szerinti besorolás némileg leegyszerűsödik, ha mindegyiket úgynevezett irányokba osztjuk, utalva arra, hogy milyen célból nemesítették ki ezt vagy azt a fajtát. Vessünk egy pillantást a leghíresebb területekre.
- húsfajták képviselői, mint a brahma, kokhinhin, faverol vagy gudan, a világon a legelterjedtebbnek számítanak. A csirkehúst általánosan értékelik íze és táplálkozási tulajdonságai miatt, miközben diétásnak is nevezhetjük. Az ilyen irányú csirkék nem panaszkodnak az étvágyra, de nem túl mozgékonyak, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan hízzanak, és a gazdálkodók hatalmas populációkat neveljenek korlátozott helyeken. Egyes húsfajták csirkéi akár 60 grammot is felszedhetnek naponta, így néhány hónap alatt egy csirke 4,5-5,5, a kakas pedig 5,5-6,5 kg-ot is megnőhet. Különféle húsfajták a brojlerek, amelyeket rendkívül gyors növekedés jellemez.
- A tojásfajták képviselői mindig lényegesen kevesebbet, azon egyszerű oknál fogva, hogy szervezetük létfontosságú erőit nagyon intenzív tojástermelésre fordítják. Egy speciálisan tenyésztett tyúk (pl. Leghorn, Highsex, Broken Brown vagy Minorca) több mint 300 tojást tud biztosítani évente 3 éven keresztül. A maximális termelékenység érdekében a nősténynek megfelelő étrendet és elegendő helyet kell biztosítani a sétához, mivel a túlsúlyos madár részben elveszíti tojástermelését.
- Hús-tojás fajták, mint az Adler silver, a Wyandot, a Poltava vagy a Rhode Island, kiválóan alkalmasak olyan kis gazdaságok számára, amelyek nem akarnak választani a hús és a tojás között, mindkettőt egyszerre szerzik be. Természetesen az ilyen csirkék kevesebb húst adnak, mint a húsfajták képviselői, és nem rohannak olyan intenzíven, mint a „profi” tojótyúkok, de sokoldalúságuk rendkívül népszerűvé teszi őket a különböző leánygazdaságokban. Többek között az ilyen madarak általában viszonylag igénytelenek, sőt jó egészségi állapotúak is.
- Küzdő csirkefajták ma gyakorlatilag nincs rájuk kereslet, bár valamikor ugyanabban a Délkelet-Ázsiában minden nagyon gyakori volt. Egy ilyen madárnak nem szabad húst vagy tojást adnia, a legfontosabb dolog az, hogy a kakasok meglehetősen agresszívek legyenek rokonaikkal szemben, és ellenálljanak a riválisokkal folytatott harcoknak. Ezek a madárvilág egyfajta sportolói, amelyek alapján manapság egyes húscsirkefajtákat tenyésztenek.
- Dekoratív fajták, mint például a lakenfelder, szintén nem kötelesek a tulajdonost ilyen vagy olyan termékkel ellátni, inkább az udvar díszei. Ugyanaz a logika szerint tenyésztik őket, mint a kutyákat vagy a macskákat – ők csak olyan háziállatok, amelyeket megcsodálhat. Eddig az ilyen tenyésztés nem túl népszerű, azonban ma már jó néhány dekoratív fajta létezik.
Ezen túlmenően egyes fajták olyan sajátos tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyek miatt a gazdálkodók jobban odafigyelnek rá. Tehát Oroszország számára különösen érdekesek a fagyálló fajták, amelyek jól bírják a kemény orosz telet, bár szigetelt, de fűtetlen csirkeólban. Egyes fajták képviselőinél a fagyállóság olyan magas szintre emelkedik, hogy alapvetően nem szeretik a meleget, és például Oroszország déli részén nem vetik alá őket a sikeres tenyésztés.
Hány évesen tojnak?
Ha várhatóan csirkék tojnak, a gazda valószínűleg alig várja a pillanatot, amikor ez végre megtörténik. Valójában lehetetlen előre meghatározni a tojástermelés megkezdésének időpontját – ez nemcsak a madár fajtájától, hanem sok más tényezőtől is függ. Különösen a speciálisan tenyésztett tyúkok is csak akkor tojnak, ha a madár megfelelő gondozása, kiegyensúlyozottan és megfelelő mennyiségben táplálkozik, van elég hely a sétához. Azt állítják, hogy a jércék pubertása abban a pillanatban következik be, amikor egy átlagos felnőtt súlyának körülbelül 3/4-ét hízik, de ez is csak elmélet.
Ugyanakkor a fajta továbbra is fontos szerepet tölt be, hiszen a tojást elsősorban a tojásos tyúkoktól várják, míg a húsmadarakat egyértelműen nem annyira erre a célra, mint másra tenyésztették. Ezért a hozzávetőleges kifejezések hozzávetőlegesen a következőképpen néznek ki.
- A tojásfajták képviselői minden más tyúk előtt kezdjen el tojni. Amint azt a gyakorlat mutatja, körülbelül 17-20 hétig tart az első tojás megvárása, más szóval – 4-5 hónap.
- Hús-tojás fajták elég sok tojást is kötelesek adni, ugyanakkor szervezetük a gyors növekedésre koncentrál, ezért erőinek jelentős részét e probléma megoldására fordítják. Ennek megfelelően a pubertás valamivel később következik be, mégpedig 20-24 hetes – 5-6 hónapos korban. Ha valamilyen oknál fogva a fajtához tartozó madár 6,5 hónapos koráig nem kezdett el tojni, akkor egészségügyi problémák vagy kategorikusan helytelen tartalom áll fenn.
- Hús rohanni is, hiszen ez a szaporodásuk elkerülhetetlen jellemzője, azonban a tojások száma jóval kisebb lesz, a pubertás később következik be. Általában nem érdemes megvárni egy ilyen csirke tojását 7,5 hónapos kor előtt.
Felhívjuk figyelmét, hogy bármely fajta tojótyúkjának első tojása viszonylag kicsi lesz. Ha egy bolti termék általában 60-70 grammot nyom, akkor a korai házi „szüret” általában nem lesz nehezebb 45 grammnál. A minőség szempontjából az ilyen tojások semmivel sem rosszabbak, mint a többi, éppen ellenkezőleg, sok ínyence azt állítja, hogy legalább a sárgája finomabb.
Néhány hét múlva a termék eléri átlagos méretét.
Különféle trükkök és trükkök léteznek, amelyeknek köszönhetően egy csirke kicsit korábban kezdheti a tojásrakást, mint általában ugyanazon fajta képviselőinél. A mesterséges stimuláció általában egy bizonyos étrend kialakításából áll, de az állattenyésztési szakemberek általában nem javasolják ezt. Ha túl korai tojástermelést provokál, azzal a kockázattal jár, hogy gyorsan kimeríti a fiatal szervezetet, ami a jövőben hatással lesz mind a tojástermelés intenzitására, mind a folyamat időtartamára egy adott csirkében.
Ami a tojástermelés időtartamát illeti, kísérleti ideális körülmények között a csirke idős koráig nem hagyja abba a tojásrakást: a kiállítási díszpéldányok már 15 éves koruk után is tojást adtak. A másik dolog, hogy ezeknek a madaraknak a legintenzívebb költési időszaka a 15 éves korig az első pár életév, amely után a tojástermelés elkerülhetetlenül visszaesik. A termelékenység éves csökkenése 10-15%, és idővel ez a szám növekedhet. Ha a tojásfajták képviselői életük első 3 évében a csúcson vannak, akkor a hús- és tojásfajták, különösen a húsfajták, amelyek e tekintetben nem túl nagyvonalúak, már 2 éves korukban hanyatlásnak indulhatnak.
Emiatt egy átlagos 5 éves csirke általában legfeljebb heti 2-szer rohan meg, és akkor is csak a legjobb esetben, mert sokkal korábban vágják le, mert ennyi idősen már nem tud ízletes hússal kedveskedni. .
A kétsárgája tojás bármilyen korú csirkében megjelenhet, és ennek számos oka lehet. Ha azonban a csirke összességében teljesen egészséges, és maga a tenyésztő nem tömi bele különféle hormonális szerekkel, ez a jelenség arra utalhat, hogy a madár reproduktív rendszere gyengül, ami azt jelenti, hogy hamarosan elkerülhetetlenül csökken a tojástermelés. Ha a kedvtelésből tartott állatok életkora a termelékenység csúcsának közelgő befejezését is jelzi, akkor az ilyen jelenségek növekedése lehetővé teszi annak megértését, hogy ideje a tojótyúkot fiatalabbra cserélni.
A tartalom jellemzői
A csirkék széles körben való elterjedésének egyik oka az is, hogy ennek a madárnak a gondozása még a kezdők számára is viszonylag egyszerű. Ugyanakkor nem szabad azt gondolni, hogy bármelyik csirke termesztési séma ugyanaz…
