A Gogol kacsa egy madár, amely nemcsak Eurázsiában, hanem Észak-Amerikában is él. Általánosságban elmondható, hogy ez a fajta meglehetősen ritka, de azokon a területeken, ahol megtalálható, a madár nem tekinthető egzotikusnak. Mik ennek a fajtának a sajátosságai, hol él, mit eszik és hogyan szaporodik az aranyszemű kacsa? Ezekre és néhány más kérdésre választ talál anyagunkban.
A faj jellemzői és megjelenési története
Úgy tartják, hogy az aranyszemű kacsa Észak-Amerikában őshonos madár. Ezt a tényt azonban nem lehet biztosan megállapítani. A helyzet az, hogy a krónikai feljegyzéseknek köszönhetően megállapítható, hogy az aranyszemű madarak az egykor létező Kijevi Rusz területén is szaporodtak. Nagyra becsülték a pelyhük miatt, és szinte mindenhol tenyésztették.
Már a XX. század 80-as éveiben az aranyszemű kacsa kis létszáma miatt meglehetősen ritka fajtává vált. Ez a faj szerepel a Vörös Könyvben. Ezen a ponton fontos szerepet játszottak a tenyésztők munkái, akik meglehetősen nagyszabású munkát végeztek a madarak populációjának növelése érdekében. Ennek köszönhető, hogy ma számos orosz víztározóban láthatunk aranyszemű kacsákat.
Ami a madár külső leírását illeti, meg kell jegyezni, hogy a kacsa alfajtól függően változhat. A Gogol fajtát általában 2 kisebb fajtára osztják: eurázsiai és amerikai.
Ezek az alfajok nemcsak halójukban különböznek, hanem néhány más jellemzőben is, különösen méretben: az amerikai alfaj sokkal nagyobb, mint eurázsiai megfelelője.
A körülmények és az élőhely mellett a madarak mérete más tényezőktől is függhet, például az évszaktól. A nőstények és a hímek súlya is különbözik: az előbbiek tömegüket tekintve sokkal kisebbek. Általában a gogol teste meglehetősen kicsi, és körülbelül 50 centiméter hosszú lehet (a minimális szám 30 centiméter). A szárnyak meglehetősen nagyok, és elérhetik a 90 centimétert.
Ha összehasonlítjuk az eurázsiai és az amerikai alfaj tömegét, akkor a következő mutatók adhatók: ősszel az eurázsiai nem haladja meg a 900 grammot, míg az amerikai súlya meghaladja az 1,2 kilogrammot.
A Gogol fajta madár fejének alakja kerek és hegyes, méreteit tekintve meglehetősen arányos. A nyak nem túl hosszú, a csőr meglehetősen széles és rövid. Általában feketére van festve, és szokatlan túlfolyása van. Ezenkívül a csőr le van hajlítva. A lábak meglehetősen rövidek, a mancsokon bőrszerű membránok vannak, amelyek sárga és narancssárga árnyalattal vannak festve.
Lehetetlen nem beszélni e madarak csodálatos színéről. Az aranyszemű fajtát szokatlanul színes tollazat jellemzi. Ez a jellemző különösen a párzási időszakban érvényesül.
Érdekes tény: a jól ismert „gogol” kifejezés, amely már frazeológiai egységgé vált, a fajta kacsa viselkedési modorával kapcsolatban fordult elő. A helyzet az, hogy a madár szokatlan módon mozog a szárazföldön – a kacsa hátrahajtja a fejét, és lassan, kacsázva sétál.
Élőhely
Ha a történelmi forrásokhoz fordulunk, megállapíthatjuk, hogy a fent említett aranyszemű madarakat először Észak-Amerikában találták meg. Azonban fokozatosan elvándoroltak és kiterjesztették élőhelyüket. Tehát a kacsák megtalálhatók az ázsiai partok mentén, valamint Eurázsia erdőövezeteinek területén.
Ha már a statisztikákról beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy 2000-ben több mint 700 pár aranyszemű kacsát regisztráltak Eurázsia területén.
Ha hazánk területéről beszélünk, akkor az aranyszemű madarak populációja ilyen területeken látható:
- az Orosz Föderáció központja;
- Moszkva régió;
- Kuriles;
- Kola-félsziget;
- Szibéria;
- Kamcsatka
Ezek a kacsák azonban nem élnek állandóan ugyanazon a területen; ellenkezőleg, a madarak hajlamosak a vándorlásra. A hideg évszakban általában délre vagy nyugatra mennek. Különösen olyan országok víztesteiben találhatók meg, mint Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia stb.
Az ilyen „letelepítés” időszaka általában augusztus-októberre esik, és a madarak kora tavasszal visszatérnek megszokott élőhelyükre.
Étel
Az aranyszemű kacsák egyik fő megkülönböztető jellemzője a merülési képességük. Így tudományosan bebizonyosodott, hogy a madarak akár 4 méteres mélységig is képesek merülni, és oxigénhez jutás nélkül csaknem fél percig kibírják.
Annak a ténynek köszönhető, hogy ezek a madarak kiváló búvárok, lehetőségük van különféle tengeri élőlényekkel táplálkozni.
A víz alatti kis állatok és növények azonban nem az egyedüli összetevői a madarak étrendjének. A vízen kívül a kacsák a part menti állatokat is megeszik. Közülük általában megkülönböztetnek rovarokat és caddis lárvákat, szúnyogokat, szúnyogokat, poloskákat, szitakötőket, lepkéket, úszóbogarakat, rákokat, ivadékokat, gilisztákat, kétéltű ebihalakat, puhatestűeket stb.
Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a kacsák étrendje állati és növényi ételeket is tartalmazhat.
Így például a Gogol fajta kacsa különféle víz alatti növényeket, gyökereket, valamint gabonaféléket, gabonát stb.
Reprodukció
A madarak szaporodásának folyamata nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szempontból is nagyon érdekes. Először is el kell mondani, hogy a kacsa 2 éves korára éri el a pubertás pillanatát. Ezt a jelet elérve a kacsa és a sárkánypár létrejöhet, és fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat ősszel vagy tavasszal történik. A pár létrehozásának kezdeményezője a drake, ő vonzza a nő figyelmét. Nyakát nyújtogatja, siklik a vízen, csapkodja a szárnyait, jellegzetes hangokat ad ki.
A pár kialakulása után megkezdődik a megtermékenyítés folyamata. Egy nőstény, amely ehhez a kacsafajtához tartozik, egyszerre 5-13 tojást képes lerakni. A tojáshéj szokatlan árnyalatú: lehet zöld, barna vagy akár kék is.
Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a kacsáknak a tojásai meglehetősen nagyok: tömegük eléri a 60 grammot, hossza 60 milliméter és szélessége 45 milliméter.
Amikor a tojásokat már lerakták, a kacsa kotlik. Ebben az időszakban a fészekre is kiemelt figyelmet fordít, szalmával, gallyakkal és egyéb rögtönzött anyagokkal melegíti. A kelési folyamat valamivel több mint egy hónapig tart. És eleinte a nőstény elhagyhatja a fészket enni. Az elmúlt héten azonban éjjel-nappal a tojásain ül – ez a viselkedés jelzi, hogy hamarosan a fiókák megjelenésére kell számítani.
Azt is fontos tudni, hogy a hím egyáltalán nem vesz részt a kelési folyamatban.
Az újszülött csibék kétszínűek: fekete hátuk és fehér hasuk van. Születésüket követő második napon a madarak kirepülnek a fészkükből, 2 hét múlva már merülhetnek, és önállóan juthatnak táplálékhoz.
Házi készítésű tartalom
Először is meg kell jegyezni, hogy az aranyszemű kacsákat általában nem tartják otthon. Ha azonban úgy dönt, hogy tenyészti és megtartja ezt a madarat, fontos, hogy emlékezzen néhány egyszerű szabályra.
- Mindenekelőtt gondoskodnia kell egy tartály jelenlétéről a kacsa számára. Gogol vízimadár, ezért állandóan a szárazföldön tartózkodva nem éli túl. Ha nem tud természetes tározót biztosítani a madárnak, akkor feltétlenül hozzon létre egy mesterséges tározót. A tározón kívül madarak és fészkek elhelyezésére is szükség van. Az üreges fészket körülbelül 4 méteres magasságban kell elhelyezni a fák között.
- A madarak kényelmes élőhelyének biztosítása érdekében a meleg évszakban lombkoronákat kell létrehozni a víztestek felett (az ilyen lombkorona megóvja a madarakat a közvetlen napfény káros hatásaitól). Télen, valamint a hideg időben a kacsákat kifejezetten erre a célra kialakított baromfiházakban kell tartani.
- A fajta képviselői jól tolerálják a hideg és zord éghajlatot, ezért nem szükséges a házat fűteni. Ugyanakkor fontos, hogy a madaraknak hosszú nappali órákat biztosítsunk. Az összes szabály szerint legalább napi 14 órásnak kell lennie. Ha ezeket a feltételeket nem lehet természetes módon biztosítani, akkor lámpákhoz és más mesterséges fényforrásokhoz folyamodnak.
- Többek között ne felejtse el folyamatosan szellőztetni azt a helyiséget, amelyben a madarakat tartják. Az ilyen tevékenységek hozzáférést biztosítanak a friss és tiszta levegőhöz. Ne feledkezzünk meg a higiéniáról sem – takarítsuk ki a házat, mossuk ki az etetőket és itatókat, mert rajtuk halmozódnak fel leggyakrabban a patogén baktériumok.
- Ami a táplálkozást illeti, a háztartásban tartás körülményei között arra különösen nagy figyelmet kell fordítani. A növényi és állati táplálék arányának az étrendben a lehető legközelebb kell állnia a természetes élőhelyek táplálkozásához, és körülbelül 30-70% legyen (előny az állati takarmányozás). Az étrendben általában hajdina és árpa, apróra vágott friss hal és rákfélék szerepelnek. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a madarak folyamatosan szabadon hozzáférjenek a tiszta, friss vízhez, amelyet rendszeresen cserélni kell.
A Gogol kacsák szívesebben élnek természetes körülmények között, és nem tűrik az otthoni tartást. Ezért előnyben kell részesíteni más típusú madarakat. Ha azonban eltökélt szándéka ennek a fajtának a tenyésztése, próbáljon meg olyan feltételeket teremteni a madarak tartásához, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetesekhez.
A következő videóban megnézheti a gogol kacsát.
Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti
