Csirke: brojlercsirkék betegségei

A tojásos és hús-tojás irányú csirkéktől eltérően a brojlercsibék sokkal érzékenyebbek a különféle betegségekre. Ez elsősorban a tollas kedvencek gyors növekedésének köszönhető, amelyhez sokkal több erőt és energiát kell fordítaniuk. A brojlercsirkék nagyon érzékenyek a fertőző betegségekre, ezért külön kell tartani őket más madaraktól, fajtáktól és korcsoportoktól.

A brojlercsirkék leggyakoribb fertőző betegségei a pullorosis, a kokcidiózis és az aspergillózis. A betegség kezdetének első jelére a fertőzött egyedeket el kell különíteni a populáció többi részétől, és ürüléküket nem szabad műtrágyaként felhasználni.

Amikor a brojlercsirkék pullorosisban szenvednek, fehér székletük van. A betegség akut formában halad, és kezelésére olyan gyógyszereket kell alkalmazni, mint a furazolidon és a biomicin.

A kokcidiózis általában a tollas háziállatoknál jelentkezik, ha tisztítatlan nedves helyiségekben tartják őket. A brojlercsirkék betegségét véres-habos széklet alapján állapíthatja meg. A kokcidiózis megelőzése érdekében két hónapos korig 5 naponta egyszer szükséges szulfa-gyógyszert adni a madárnak.

A brojlerek másik gyakori betegsége az aspergillózis. Kórokozói a penészgombák, melyek fő jellemzője a fertőtlenítőszerekkel szembeni ellenálló képesség. A betegségek megelőzése érdekében a baromfitenyésztőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a tollas kedvencei táplálékának minőségét, ki kell zárnia étrendjükből a rossz minőségű, penészes termékeket, és folyamatosan figyelnie kell, hogy az alom ne romoljon. Megelőzésként használhatja a klóramin (0,2%) esszenciáját is, vízben oldva.

A brojlerek betegségei nem feltétlenül fertőzőek. Lehet, hogy csak az A csoportba tartozó beriberi. Ennek a brojlerbetegségnek a tünetei a szemgyulladás, a bőr, a lábak, a csőr elfehéredése, a légszomj, a járás közbeni bizonytalanság, a kócosság. Ennek a brojlerbetegségnek a kezelése főként a tollas háziállatok optimális étrendjének elkészítésében áll. Sárgarépát és sütőtököt adnak a takarmányukhoz, télen pedig szárított füvet: lóherét, lucernát, szénát, valamint nagy adagban A-vitamint.

Ezt az oldalt könyvjelzők közé helyezheti